Újra repülnek a kínaiak

Mással nem nagyon lehet magyarázni az Air China május 1-jén induló heti négy Peking-Budapest járatát, mint a két ország közötti baráti kapcsolattal. A közvetlen összeköttetés a kínai és a magyar főváros között 2012-ben szűnt meg, amikor a Malév csődje után a Hainan Airlines is kivonult a rossz átszállási lehetőségek miatt. Ráadásul a járat összességében ráfizetéses volt, teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, a megszüntetése már korábban is szóba került. Kínai mércével mérve az átszállási lehetőségek azóta sem lettek sokkal jobbak, és piaci alapon nem nagyon látni, hogy ami három éve veszteséges volt, az most miért lenne nyereséges.

Annyi azonban változott, hogy már nem egymással rivalizálva, hanem összefogva próbálja meg a régióba csábítani a kínai turistákat 16 kelet-közép-európai ország – ezt a célt szolgálja a közelmúltban Budapesten megalapított turisztikai központ. Magyarország eddig leginkább a visegrádi országokkal együttműködve reklámozta magát az ázsiai piacon. Mostantól viszont már Észtországtól Albániáig számos szövetségessel bővült a marketinghálózat. Ausztria viszont nem tagja az összefogásnak, Bécsből – és Varsóból – eddig is volt közvetlen járat Pekingbe. Egy közvetlen légi összekötetés mindig nagy fegyvertény, turisztikai szempontból jelentős előny a versenytársakkal szemben.

Nem véletlen a térség aktivitása, hiszen a nemzetközi turizmusban szinte az egész világ a kínai utazók kegyeiért verseng. Ennek oka, hogy évről évre rekordokat dönt a kínai turisták költekezése, 2013-ban például már 130 milliárd dollárt költöttek a Turisztikai Világszervezet adatai szerint. Ebből egyelőre viszonylag kevés csapódik le Budapesten. A KSH adatai szerint februárig mindössze 13,3 ezer vendégéjszakát köszönhettek a hotelek a kínaiaknak. Japánból és a Koreai Köztársaságból is több turista érkezett. Igaz, májustól októberig viszont havonta 15-20 ezer kínai vendégéjszakát szoktak regisztrálni, ami nagyságrendileg a norvég piaccal egyezik meg. Tavaly 90 ezer kínai vendég mindössze 160 ezer vendégéjszakát töltött el, ami 16 százalékkal ugyan meghaladja az előző évi adatot, de még bőven van benne tartalék.

Az Air China az új budapesti útvonalon Airbus A 330-200 típusú gépeket állít forgalomba, amelyek fedélzetén 30 business és 207 turista osztályú helyet kínálnak. Természetesen állami tulajdonú légitársaságról van szó, amely egyetlen kínai légitársaságként került fel a világ 500 legértékesebb márkájának listájára: 523 géppel rendelkezik, 326 útvonalat üzemeltet (14-et Európába), 2013-ban 15 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, és 78 millió utast szállított.

Persze a magyarok is utazhatnak Kínába, ráadásul 11 nagyvárosban már 72 óráig vízum nélkül is lehet maradni. A szállások minősége is javul, tavaly decemberben például szállodaóriás született az Accor és Huazhu szövetségéből. Egy Kínára vonatkozó master-franchise keretében a meglévő ibis, ibis Styles, Mercure, Novotel és Grand Mercure szállodák a Huazhu részévé válnak, és középtávon további 350-400 új szálloda nyitását tervezik Accor márkák alatt. A Huazhu több mint 1900 hotellel rendelkezik Kína-szerte, közös kínálatukban pedig több mint 2000 szálloda szerepel. Érdekes, hogy tavaly a beutazó turizmus kismértékben csökkent: kevesebb vendég érkezett Kínába, mint 2013-ban.

Ugyan Európa esetében a fő terméket még mindig a körutak jelentik, de egyre nagyobb az igény a tematikus utakra is – írta a Magyar Turizmus Zrt. Hozzátették: bár Magyarország önálló desztinációként még nem eladható, esély van arra, hogy csak egy, legfeljebb két másik országgal kombinálva az utat, akár három-négy vendégéjszakát is nálunk töltsenek a kínai vendégek. Budapest után Hévíz a kínai turisták második legnépszerűbb magyarországi célállomása, de ez többnyire nem gyógyturizmust, hanem átutazó vendégeket jelent. Az egyik legfőbb kiutazó motivációs tényező a vásárlás, de ezt az igényt hazánk egyelőre nem tudja kellő mértékben kielégíteni.

Dubai védi pozícióit

Ugyan 2014-ben már a dubaji repülőtér volt a legnagyobb a világon egymillió üléses kapacitással, a reptér vezérigazgatója egyáltalán nem nyugodt a jövővel kapcsolatban. Egy BBC-nek adott interjúban Paul Griffits ugyanis erősen kritizálta az európai és az amerikai légiszövetségeket (oneworld, SkyTeam, Star Alliance), mert szerinte ezek veszélyt jelentenek a tisztességes versenyre. Januárban az amerikai Delta, United és az American Airlines kiadott egy 55 oldalas dokumentumot, amelyben tisztességtelen állami támogatással és a nyitott égbolt megállapodás megszegésével vádolják az Öböl-országok légitársaságait.