BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Büntetnék a gyógyszerek továbbértékesítését

A jövőben akár 500 millió forint pénzbírsággal, sőt, a gyógyszertár működtetéséhez nélkülözhetetlen személyi jog megvonásával is sújthatják azt a patikust, akiről bebizonyosodik, hogy külföldre juttatott olcsóbb hazai gyógyszerekből. Az orvosságok patikusokon keresztüli reexportja is okoz ugyanis időről időre átmeneti vagy tartós készlethiányt, ami a betegek biztonságos ellátását is veszélyeztetheti.

Míg korábban egyes gyógyszer-nagykereskedők űzték nagy tételben az illegális export igen nyereséges, ám a hazai piacon nem egyszer termékhiányt generáló játékát, mára egyes patikák váltak a külföldre irányuló gyógyszerszállítmányok fő beszerzési forrásává – állítja a Gyógyszertár című lap egyik cikke. E szerint hiába hoztak néhány éve jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül, gyakorlatilag bármilyen gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem egyértelmű, mekkora mennyiségű gyógyszer adható ki külföldi receptre, illetve saját célú felhasználásra.

Mindez azért probléma, mert a kormány árleszorító intézkedései nyomán Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert kereskedők. Mint a szaklap cikke is fogalmaz, sok esetben a kereskedelem szereplői kihasználják az országok közötti árkülönbséget, és az olcsóbb piacokról elviszik a gyógyszert a magasabb árfekvésű országokba. Ezzel kettős kárt okozva: egyrészt gyógyszerhiányt generálva az egyik helyen, másrészt anyagi veszteséget okozva a gyártó cégnek.

A patikai reexport valóban egy létező probléma – erősítette meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója. Pozsgay Csilla hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítéséből, inkább az a jellemző, hogy egy közvetítő több patikának is felajánlja ezt a plusz jövedelemszerzési lehetőséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a hatóságok figyelmét.
A főigazgató szerint ennek a gyakorlatnak két módon, szabályozással és ellenőrzéssel/szankcionálással lehet megálljt parancsolni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával arról, hogy – várhatóan az őszi törvénykezési időszakban – egyértelműsítik a jogszabályokat, pontosítják a saját szükséglet fogalmát. Emellett a főhatóság radikális fellépést szeretne azokkal a gyógyszerészekkel szemben, akikről bebizonyosodik, hogy a reexporttal tudatosan sértettek jogszabályt, közvetve betegek egészségét veszélyeztetve ezzel. Ez esetben – mondta Pozsgay Csilla – elképzelhető, hogy a súlyos, akár 500 millió forintos pénzbírságon túl a hatóság akár a patikus személyi jogát is megvonhatná, ami egyet jelentene azzal, hogy nem működtethetne gyógyszertárat.
A főigazgatótól megtudtuk: a reexportban érintett készítmények között az allergia elleni gyógyszerektől az onkológiai szerekig széles a merítés, nyilvánvalóan a hazai és a külföldi árak közötti nagy árkülönbség a domináns választási szempont.

Több mint háromszáz hiánycikk

Az OGYÉI internetes portálja szerint 2014 elejétől napjainkig több mint háromszáz orvosság esetében fordult elő átmeneti vagy tartós termékhiány. A vitaminoktól a fájdalomcsillapítókon át gyulladáscsökkentőkig a legkülönbözőbb készítményekről van szó. A legtöbbször gyártási vagy kereskedelmi gondok, illetve a forgalmazás időleges szüneteltetése a hiány oka. De előfordul beszerzési vagy szállítási probléma, ahogyan az is, hogy a túlzott kereslet miatt nem tudnak elegendő mennyiséget biztosítani egy adott termékből, vagy éppen ellenkezőleg, olyan alacsony egy adott gyógyszer forgalma, hogy aktuálisan nem érdemes készleten tartani. Egy orvosság mindemellett úgy is elérhetetlenné válhat, ha törlik a törzskönyvből.

Az érintett gyógyszerek többségét lehetett másik, azonos hatóanyagú szerrel helyettesíteni, amikor nem, akkor egyedi importtal oldották meg a gyógyszerhiányt.

Az érintett gyógyszerek többségét lehetett másik, azonos hatóanyagú szerrel helyettesíteni, amikor nem, akkor egyedi importtal oldották meg a gyógyszerhiányt. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.