Veszélyes az új reklámadó
A 100 millió forintos alsó határ még nehezebb helyzetbe hozza a kis- és középvállalatokat, ugyanakkor az adót eddig nem fizető nemzetközi cégek további piaci előnyt szereznek” – mutatott rá Urbán Zsolt. Az MRSZ a jogszabálytervezet kapcsán jelezte azt is, hogy a reklámok drágulása végső soron a piaci árak növekedését hozhatja magával, hiszen a hirdetőknek valahogyan kompenzálniuk kell a nagyobb kiadásaikat. „A jelenlegi módosítás egyáltalán nem tesz említést a saját reklámról, ugyanakkor az része az eredeti jogszabálynak. Ez azt jelenti, hogy minden olyan kereskedelmi lánc költségei nőnek majd, amely reklámújságot ad ki, ami még egyértelműbben eredményezi a fogyasztói árak emelkedését” – fűzte hozzá lapunknak az MRSZ elnöke. A Magyar Reklámszövetség becslése szerint itthon akár 200 vállalkozás életképességét is veszélyeztetheti a mostani módosítás. Ausztriában a reklámadó bevezetését követő időszakban a piaci szereplők 17,5 százalék szűnt meg.
Múlt hétfőn hozták nyilvánosságra a reklámadóról szóló törvény módosításának tervezetét, amely szerint 100 millió forintos hirdetési bevételig nem kell adót fizetni, az ezt meghaladó összeg után azonban egységesen, 5,3 százalékos adót kell leróni. Ez a korábbi helyzethez képest csak a legnagyobb médiacégek számára jelent könnyítését – igaz a Magyar RTL Zrt.-nél például ez többmilliárd forint lehet –, azonban a többségük számára a kiadások növekedésével jár. De nem csak a médiavállalatoket, hanem például a sportban tevékenykedő legnagyobb cégeket is kellemetlenül érintheti a változás, többtízmillió forintos többletköltséget jelenthet számukra. Az MRSZ által még a múlt héten vázolt példa szerint egy évente 800 millió forintos hirdetési bevétellel rendelkező vállalatnak az eddigi 3 millió forint helyett a jövőben 37,1 millió forintot kell majd fizetnie.
A tavaly júniusban bevezetett új adóteher rendkívül éles kritikát váltott ki nem csak a hazai szakmai szervezetek és iparági szereplők részéről, de az Európai Unióban is. A reklámadó legnagyobb vesztese ugyanis a Magyar RTL Zrt. volt, amely az összes adó több mint felét fizethette volna be a költségvetésbe. Az RTL Csoport ezért az Európai Unióhoz fordult, és el is indult az ügyben a vizsgálat. Az Európai Bizottság márciusban a helyzet értékelésének lezárásáig egy külön határozatban megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását.
A magyar kormány a helyzet rendezésére döntött úgy, hogy átalakítja a reklámadó rendszerét, azonban a tervezet elkészítésébe a korábbi ígéretek ellenére nem vonták be a szakmai szervezeteket.
Az OKSZ is módosítana
A saját célú reklám adóztatásának megszüntetését kezdeményezte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), mivel annak költségvetési hatása nincs arányban azzal a teherrel, amit a kereskedelmi, valamint a beszállító gyártó kis- és középvállalkozásoknak jelent. A szervezet szerint az adómentesség tervezett 100 millió forintos új határa egyidejűleg az adó kiterjesztését is jelenti újabb adóalanyokra a kis- és középvállalkozók körében, amelyek adóalapja 100-500 millió forint közé esik.Ezért az OKSZ javasolja az 500 milliós adómentes sáv megtartását is.
Ezért az OKSZ javasolja az 500 milliós adómentes sáv megtartását is. A kisebb cégek rosszabbul járnának az új szabályrendszerrel -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.