Stratégiai szövetséget épít ki a Gazprom és a Royal Dutch Shell – mondta a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon a Reutersnek adott interjúban Alekszej Miller, az orosz gázipari csoport vezérigazgatója. Ez magában foglalja annak a lehetőségét is, hogy a két globális energiaóriás elcseréli egymásközt egyes érdekeltségeit – tette hozzá Miller –, emellett azt is lehetővé teszi, hogy a Gazprom új piacokon jelenjen meg. A Gazprom és a Shell együttműködésének erősítése már konkrét formát is öltött: a múlt héten aláírták közös projektjük, a Szahalin-2 kiterjesztéséről szóló megállapodást. Ez az egyetlen olyan oroszországi létesítmény, amely cseppfolyósított földgázt (LNG) állít elő, jelenlegi kapacitása évi 10 millió tonna körül van, amit most évi 5 millió tonnával fejelnek meg. Ilyen jelentőségű megállapodásokat öt-tíz évenként egyszer írnak alá – értékelte a vezérigazgató –, számos hagyományos partnerünk erős regionális játékosként pozicionálja magát, a Shell viszont globális játékos, és mi globális együttműködést hozunk létre.
A megállapodás elemzők szerint nagy húzás a Gazprom részéről, hiszen jelenleg számos nyugati társaság inkább csökkenti oroszországi kitettségét az ukrán konfliktus miatt kivetett szankciók nyomán. A büntetőintézkedések közé tartozik egyebek között az, hogy a nyugati cégek nem szállíthatnak Oroszországba csúcsszintű ipari berendezéseket. A gázipari csoport helyzete annyiban különleges, hogy az USA szankciói vonatkoznak rá, de az Európai Unió által kivetettek nem (az erősödő verseny ellénére még mindig európai háztartások milliói függnek az orosz gázszállításoktól).
A Gazprom nagy lehetőséget lát abban, hogy a brit-holland Shell az év elején 70 miliárd dollárért megvette a brit BG Groupot; ezt az USA-ban már jóváhagyták, de Brazíliában, Ausztráliában és Kínában még vizsgálódnak a versenyhatóságok. Ezekben az országokban a Shell már most is erőteljesen jelen van, így elképzelhető, hogy a Gazprom besegíthet – utalt rá Miller, amikor kiemelte, hogy cége jól ismeri a brazil, az ausztrál és az ázsiai piacot. Miller szerint a jövő évi szentpétervári fórumon akár már alá is írhatnak egy szerződést a Gazprom, illetve a Shell egyes kutatási–kitermelési érdekeltségeinek cseréjéről.
Az üzlet győzött a politika felett – válaszolta Miller arra a kérdésre, miként lehetséges, hogy a Shell erősíti együttműködését oroszországi partnerével, miközben más nyugati cégek szűkítik ottani jelenlétüket. Az Északi Áramlat ügyében pedig egyáltalán nem játszott szerepet a politika – mondta a vezérigazgató –, az új vezetékpár megépítéséről még 2011 novemberében született döntés. A két új csőben, mint megírtuk, évi 55 milliárd köbméter gázt szállíthatnak majd (ez az európai szükséglet több mint 10 százaléka); a kivitelezői konzorciumban az 51 százalékkal részesedő Gazprom mellett a Shell, az osztrák OMV és a német E.On van benne. A Szentpétervár közeléből induló, 1125 kilométer hosszú új vezetékpárt legfeljebb 9,9 milliárd eurós beruházással akarjá megépíteni 2019-re. Az új északi vezetékpár megépítése semilyen módon nem érinti az Európa déli országai felé tervezett, ugyancsak 2019-re elkészülő Török Áramlatot – hangsúlyozta Miller.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.