Kezelnék az adósságot is
Az 500 ezer szerződést és 3300 milliárd forintnyi hitelállományt érintő forintosítás teljesen átrajzolta a háztartási hitelportfóliókat. Korábban a lakossági devizahitelek a GDP több mint tizedét tették ki, jelenleg az arányuk egy százalék alatt van már, ami régiós összevetésben is az egyik legalacsonyabb érték. Az elszámolás és a forintosítás hatására mérséklődtek a törlesztési terhek, és az árfolyamkockázat is eltűnt. Ha ezekre az intézkedésekre nem került volna sor, a januári frankárfolyam-elszabadulás durván megemelte volna a törlesztési terheket.
Számos már rizikófaktor viszont továbbra is megmaradt a bankrendszerben. Ott vannak még a mérlegekben például a nem teljesítő jelzáloghitelek, a deviza alapú személyi és autóhitelek, emellett jelentős a nem teljesítő átstrukturált és projekthitel-állomány is – mondta Fábián Gergely igazgató. A háztartási szektorban 182 ezer nem teljesítő jelzáloghitel van, ezek állománya megközelíti az 1500 milliárd forintot.
A bankoknál a jelzálogkölcsönök ötöde, a pénzügyi vállalkozásoknál a 70 százaléka hátralékos már legalább 90 napja. Emellett csaknem 1,9 millió fedezetlen hitel is bedőlt már, ezek állománya 830 milliárd forint. A többféle hitellel rendelkező ügyfeleknek több bedőlt hitele is lehet, a jegybank szerint a deviza autóhitelek épp ezért különösen komoly veszélyt jelentenek, mert ha azt nem tudják törleszteni a kliensek, a többi hitelük is bedőlhet.
A problémák rendezésére több megoldás is szóba jöhet. Várható a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjának a bővítése további 10 ezer lakással, emellett a magáncsőd is enyhítheti a kockázatot körülbelül 25 ezer családnál. Tekintettel azonban arra, hogy 100 ezernél is több ingatlan van veszélyben, a probléma olyan nagyságrendű, ami miatt komplex adósságrendezési programra van szükség, amely mind a törlesztési hajlandóságot, mind a képességet erősíti.
Fábián említette, hogy Írországban volt már hasonló program az adósok védelmében, ott a bankok számára előirányzott kvótarendszerrel ösztönözték a háztartási portfólió tisztítását egy teljes körű adósságrendezési csomag keretében. Beavatkozásra a jegybank szerint mindenképpen szükség van, e nélkül ugyanis nem várható érdemi csökkenés a következő években a jelenleg a lakossági nem teljesítő hitelek arányában.
A projekthitelek is komoly kockázatot jelentenek a bankszektorban. Az állomány negyede nem teljesítőnek számít, és nagyon sok az átstrukturált hitel. A vállalati hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány aránya ezért 15 százalék körül van, és a jegybank szerint beavatkozás nélkül ez a ráta sem fog érdemben javulni.
A harmadik negyedévben induló jegybanki eszközkezelő (MARK) azonban akár 5 százalékpontot is javíthat a mutatón.
Kockázatosnak tartja az MNB azt is, hogy a hitelintézetek a hosszú távú hiteleket rövid lejáratú forrásokból finanszírozzák. Emiatt egy 15 százalékos jelzáloghitel-finanszírozási mutatót (JMM) írhatnak elő, ehhez 280 milliárd forintnyi új jelzáloglevelet vagy más értékpapírt bocsáthatnak ki a hitelintézetek. Az előírást várhatóan jövő októbertől vezetik be.
Túlságosan óvatosak a bankok
Bár a Növekedési Hitelprogram (NHP) segített valamennyit, a vállalati hitelezés dinamikája még mindig elmarad attól, ami gazdasági növekedést fenntartható módon támogathatná. A GDP-arányos hitelállomány folyamatosan csökken, ebben a jegybank szerint a bankok óvatossága is szerepet játszik. Az új hiteleket nagyon körültekintően helyezik ki, ebben az állományban szinte egyáltalán nincs bedőlés, nemzetgazdasági szinten viszont jó lenne, ha többet kockáztatnának. A jegybank ezen a jelenségen az NHP+-szal segítene, ami átveszi a kockázat egy részét a hitelintézetektől. Másrészt úgy látják, a bankadó-csökkentés kapcsán benyújtott hitelezési vállalások is hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.