Lassabban nő a fogyasztás, mint a kereskedelem

Az elmúlt negyedévben a kiskereskedelmi értékesítés jelentősen felülmúlta a fogyasztás alakulását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentése szerint. Az utóbbi években erős korreláció volt a fogyasztás és a kiskereskedelmi eladások között, 2013-ban azonban elvált egymástól a két makrogazdasági mutató.

A központi bank arra jutott, hogy több tényező együttes hatása okozza az eltérést. A legfontosabb a gazdaságfehéredés. Az általános forgalmi adóból származó bevétel 2014-ben nőtt, és meghaladta az elemzői várakozásokat is. Az MNB rámutatott: az áfabevételek tavaly 12 százalékkal emelkedtek, miközben a forgalmi adóhoz kapcsolódó adóalap 3 százalékkal bővült. Utoljára ilyenre az áfakulcsemelések esetén volt példa.

A növekményben érdemi szerepet játszhatott az online pénztárgépek bevezetéséből eredő gazdaságfehérítő hatás – állapította meg az MNB. A kiskereskedelem azon szegmenseiben volt a leglátványosabb az áfabevételek emelkedése, amelyekben korábban jelentős méreteket öltött a feketegazdaság: az élelmiszer- és ruhaboltok, valamint a használt cikkek kereskedői 26 százalékkal több áfát fizettek a tavalyi évben. Mindezek alapján az online pénztárgépek bevezetése érdemben emelhette a kiskereskedelmi forgalmat. (A fehéredés főként azon szegmensekben jelentkezett – például élelmiszer –, ahol a fogyasztás becslése nem a kiskereskedelmi értékesítéseken, hanem a háztartási költségvetési felvételen alapul.)

Ám nemcsak a pénztárgépek hatása, hanem a turisztikai kereslet miatt is látható eltérés a kiskereskedelem és a fogyasztás között. A kiskereskedelmi forgalomnak körülbelül a 6 százalékát a turisztikai kereslet adja, amely az elmúlt években érdemi bővülést mutatott. Az élénkülő turisztikai kereslet azonban tompíthatja a lakosság fogyasztási keresletének dinamikáját, így hozzájárulhat a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás közötti elnyíláshoz.

A harmadik tényező az üzleti célú üzemanyag-kereslet hatása. A kiskereskedelmi forgalom részét képezi az ország területén értékesített gépjármű-üzemanyag mennyisége, azonban a teljes üzemanyag-forgalom számottevő részét üzleti célú felhasználásra értékesítik – állapítja meg az MNB elemzése. Az elmúlt időszakban az üzemanyag-forgalmat és így a kiskereskedelmi forgalmat is érdemben emelte a főként üzleti célú gázolajforgalom – a csökkenő árak miatti – számottevő, tartós bővülése, ami szintén hozzájárulhatott a lakosság fogyasztási kiadásának és a kiskereskedelmi értékesítések dinamikája közötti eltérés növekedéséhez.

Az MNB előrejelzése szerint mindezzel együtt a fogyasztás az idei évben fokozatosan növekedhet – a kiskereskedelmi értékesítések további élénkülést mutattak az elmúlt hónapokban –, összhangban a javuló jövedelemi folyamatokkal és az óvatossági megfontolások oldódásával, vagyis a lakosság mostantól bátrabban költekezhet. A jegybank szakértői szerint a kiskereskedelem és a fogyasztás közötti eltérés előretekintve mérséklődhet, elsősorban a kiskereskedelmi forgalom lassulásán keresztül.

NGM: segít az ekáer

Az év első öt hónapjában 7 százalékkal, 84 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel, amiben a gazdasági növekedés és az online pénztárgépek használata mellett szerepe volt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszernek (ekáer) is – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn. Új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem új adónemeket, továbbá nem a meglévő adók emelését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni. Ennek egyik eszköze az ekáer is – emelte ki Pankucsi.