BKV: még mindig tárgyalnak

– Folynak az egyeztetések a kormány és a főváros között a BKV hosszú távú fenntartható finanszírozásának érdekében – válaszolta a Világgazdaságnak Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának Kommunikációs Igazgatósága. A részleteket és azt, hogy mikorra fejeződhetnek be a tárgyalások, nem árulták el a hivatalban, így továbbra sem lehet tudni, mikor kerülhet nyugvópontra a BKV hosszú távú finanszírozása.

Az önkormányzat válaszából azonban úgy tűnik, hogy szemléletbéli különbség van Budapest és a kormány között: utóbbi a fővárostól, az önkormányzat pedig a kabinettől várná a megoldást. A gazdasági tárcától arra kértünk választ: miként garantálható, hogy a BKV 53 milliárd forintos hitelének állami átvállalása után nem kerül újra hitelspirálba a közlekedési társaság. „Kiemelt cél, hogy a főváros megfelelő feltételek és körülmények között képes legyen a helyi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságát biztosítani, elkerülve ezzel azt, hogy a jövőben újratermelődjön a társaság adósságállománya” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az nem derül ki a tárca válaszából, hogy ennek érdekében a kormányzat élne-e valamilyen új – például nem direkt – támogatással, vagy sem.

A főváros pedig azt fejtegette, hogy a közösségi közlekedés sehol a világon nem önfenntartó, tehát ezt a közfeladatot részben közpénzből kell finanszírozni. Az állam az említett 53 milliárd forint átvállalása mellett készpénzzel is támogatja a fővárosi közlekedést, bár ennek mértéke évről évre folyamatosan csökken. A kormány ugyanis arról is döntött, hogy a BKV 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a büdzséből.

A főváros az állammal olyan megállapodás kialakításáról folytat tárgyalásokat, amely a közösségi közlekedés támogatását előre láthatóan és tervezhetően biztosítja, hosszú távon. „Itt nem feltétlenül kell kizárólag a központi költségvetés közvetlen támogatására gondolni, mert például – többek között – szóba jöhet az adóbevételek felosztási szabályainak módosítása is” – közölte az önkormányzat.

A szereplők tehát – részben – a másiktól várják a megoldást, de eközben a főváros a BKV-val szemben is támasztott követelményeket. „A főváros továbbra is takarékos gazdálkodást vár a BKV-tól” – közölte az önkormányzat. Az elmúlt évek több tízmilliárdos megtakarítást hoztak a BKV ráfordításcsökkentő, hatékonyságjavító intézkedései. Ennek folytatása továbbra is feladat. Mára kialakult a rendszer, amelyben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. mint megrendelő szervezet szigorú és részletekbe menő költségkontrollt gyakorol a BKV felett.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy a BKV-tól elvárt intézkedések között szerepel-e költségcsökkentés, létszámleépítés vagy bármilyen átszervezés, a főváros azt válaszolta, hogy a költségkontroll folyamatos. Mára a BKV működési tartalékait nagymértékben kiaknázták. A jövőben a BKV-tól megrendelt teljesítmények határozzák meg legnagyobb mértékben a BKV ráfordításait. „Ha járatkiszervezések következnek, az a ráfordítások arányos csökkentését kell hogy eredményezze.”

De természetesen fordítva is így működik a rendszer: a 4-es metró üzembe állítása például éves szinten nagyságrendileg ötmilliárd forinttal növeli a BKV forrásszükségletét. A BKV jegyárbevételei az elmúlt években 10 milliárd forinttal nőttek, de így is csak a működés 33-36 százalékát fedezik, az éves működési költség mintegy 145 milliárd forint. A BKV Zrt. a 2012-től 2015-ig terjedő időszakban összességében több mint 60 milliárd forintot takarított meg hatékonyságjavító intézkedéseivel, üzemi eredménye 2010-től pozitív, 2014-ben pedig már 246 millió forint adózás előtti eredményt mutat – jelezték, hozzátéve, a cég adósságállománya már a hitelek kormányzati átvállalása előtt is lassan, de folyamatosan csökkent.

A BKV helyzete tehát nem rózsás, de a cégbírósági adatokból biztató kép rajzolódik ki. A társaságcsoportnak ugyanis nincs öt éven túli kötelezettsége – derül ki a konszolidált adatokból. E szerint a csoport üzemi eredménye is pozitív, sőt 2014-ben ha minimális mértékben is, de növekedett, miközben az adózott, illetve a mérleg szerinti eredménye továbbra is a negatív tartományban volt, de javult.

A BKV hússzú távú finanszírozása tehát egyelőre nem megoldott, de rövid távon sem kedvezőbb a helyzet. A cég idei működéséhez még 15 milliárd forint hiányzik. Ezt valamilyen forrásból elő kell teremteni. A 10-15 milliárd forintos lyuk egyébként nem új keletű jelenség, ekkora mínusz minden évben „benne van” a tervekben, de korábban fővárosi vagy állami forrásból sikerült betömni a rést. Vélhetően most is valami hasonló megoldás születik majd.