Gondban a záhonyi körzet

Egy Záhony térségében kialakítandó, területalapú vámszabad terület enyhíthetne a térség foglalkoztatási és gazdasági nehézségein – ez a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) álláspontja. A térség gazdasági nehézségei már az orosz–ukrán konfliktus előtt kezdődtek, de a két ország elmérgesedett viszonya és az Európai Unió reakciója tovább rontott a helyzeten – mondta a Világgazdaságnak Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.

Záhony problémája régebbi gyökerű, ugyanis tőle nem messze, Szlovákiában is van egy, a magyarországihoz képest kisebb átrakókörzet. Ráadásul ez továbbra is a szlovák államvasút tulajdonában van, így egy kézben könnyebben össze lehet hangolni a fejlesztéseket, jobban lehet érvényesíteni a kereskedelmi stratégiákat. Záhonyban lényegesen nagyobb területen szétszórva állami és több magánvállalkozás végzi az átrakási szolgáltatásokat, ennek eredménye, hogy nehezen lehet összehangolni a fejlesztéseket, a kereskedelmi stratégiákat.

Mindezek következtében a szlovákiai létesítmény a magyarhoz képest alacsonyabb költséggel és hatékonyabban működik, ezáltal a megrendelők számára olcsóbb. Az elmúlt években a záhonyi átrakó infrastruktúrájára mintegy 40 milliárd forintot költöttek, ebből megvalósult a széles nyomtávú vasút és közúthálózat korábban elmaradt karbantartásából eredő állagromlás pótlása és a fényeslitkei ipari park fejlesztése – tette hozzá a főtitkár. Az említett fejlesztések azonban nem hozták meg a várt eredményeket, a forgalom növekedését.

Ezt a helyzetet tetézte aztán az urán–orosz konfliktus, illetve az arra adott uniós „válasz”. Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az unió az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke.

A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak, hisz az ukrán–magyar vasúti áruforgalom hetven százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz–magyar irányú forgalom – részben az említett szlovák átterelőhatás miatt – teljesen elkerüli Záhony térségét. (A kilencvenes évek elején még 18 millió tonna árut raktak át Záhonyban, tavaly pedig mindössze 3,6 millió tonnát.) Ez súlyos és visszafordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet–nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek egy része már bezárt, és minden bizonnyal még továbbiak zárhatják be kapuikat, és akár tömeges munkahelymegszűnéseket is okozhat.

Ennek a helyzetnek a kezelésre tett javaslatot az MLSZKSZ azzal, hogy a kormány deklarálja területalapú vámszabad területként Záhony körzetét. Ilyen létesítmények működnek Európa egyes kikötőinek, reptereinek szomszédságában.

A vámszabad terület legnagyobb előnye, hogy a térségben olyan gazdasági övezet jöhetne létre, amelyen belül nem kell vámot és nemzeti adókat fizetni a kívülről behozott áruk után – amíg a területen belül tartózkodnak –, így a körzeten belül zajló gazdasági tevékenységek költségei jelentősen csökkennek, ez pedig további beruházásokat vonz a térségbe. Ez a lehetőség bárki számára elérhető lesz, aki a térségben akar működni, továbbá újabb külföldi és magyar termelő cégeknek a záhonyi térségbe való letelepedését segíti, ösztönözi a térség áruforgalmát, munkahelyeket teremt, technológiatranszfert valósít meg a hazai iparban, gazdasági növekedést biztosít nemcsak a térség számára, de nemzeti szinten is.

Az itt működő cégek mellett az ott dolgozóknak és a településnek is kedvező a vámszabad terület, hisz a cégek iparűzési adót fizetnek, a dolgozók pedig itt költik el jövedelmüket – sorolta a főtitkár. Az MSZKSZ javaslata ugyan nem tereli vissza a Záhonyon korábban átmenő áruforgalmat, de a foglalkoztatásra, a gazdaságra kedvező hatással lehetne. „Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyamatokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol növelni tudja külgazdasági aktivitását – mondta el Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.