BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Győr-Moson-Sopron megye és a Belváros a legdrágább

A tavaly júniusban becsült 8700-ról csaknem 12 200-ra emelkedett az ingatlanpiaci forgalom a Duna House (DH) legfrissebb barométere szerint. Idén csupán márciusban regisztráltak ennél magasabb értéket, az első hat hónapban pedig összesen 68 300 tranzakció zajlott, ami másfélszer akkora, mint 2014 hasonló időszakában.

Budapesten a lakásba fektetők átlagosan 21 millió forintot költöttek, vidéken ugyanez a szám lényegesen alacsonyabb, mindössze 9 millió forint. Vidéken Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a négyzetméter-átlagár – 262 ezer forint –, a toplista második helyére pedig Hajdú-Bihar megye került. Itt 240 ezer forintos átlagárat mutatnak a DH adatai. A legalacsonyabb, négyzetméterenként 103 ezer forintos átlagon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vásároltak. Budapest legdrágább kerülete az első fél évben az V. volt 502 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal, míg a legolcsóbb a XX. és a XXI. kerület lett, előbbi 208, utóbbi 202 ezer forinttal.

Ami az alkut illeti, a vételár jellemzően 6-8 százalékkal csökkent az eredetileg meghirdetetthez képest. Azonban míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vevők az ár tizedét is képesek voltak lefaragni, Vas, Veszprém megyében és Budapesten ennél lényegesen alacsonyabb – 4 százalék – volt az alku átlagos mértéke. A fővárosban az V. és a XXIII. kerületben módosult leginkább az ár: ezeken a területeken a vevők az eredetinél 7 százalékkal olcsóbban is hozzájuthattak a kiszemelt ingatlanhoz.

Júniusban is rendkívül magas volt a befektetési céllal vásárlók aránya Budapesten – olvasható a DH elemzésében. Szinte minden második adásvétel mögött ez a szándék állt, az első lakásukat vásárlók csoportja csak ezután következik 25 százalékkal. Vidéken viszont a nagyobb ingatlanba költözés vezeti a kiváltó okok toplistáját – igaz, csak egy százalékkal a befektetési cél előtt, ami százból 27 embert ösztönöz vásárlásra.

Egyre jobban fogynak a drága ingatlanok: míg Budán tavaly az első fél évben százból 14 vásárló fizetett 400 ezer forintnál többet egy négyzetméterért, idén az első hat hónap adatai szerint már 27. Nőtt a 160 négyzetméternél nagyobb alapterületű ingatlanok iránti igény is: 5-ről 8 százalékra. Eközben Pesten minden, négyzetméterenként 200 ezer forintnál magasabb kategóriában emelkedett a vásárlók száma. Vidéken is érzékelhető a drágulás, de elsősorban az alsóbb ársávokban.

Életkor szerinti bontásban a legmagasabb átlagáron – 21,1 millió forintért – Budapesten a 30 és 40 év közöttiek vásároltak, jellemzően 67 négyzetméteres ingatlanokat. Vidéken a 40 és 50 közöttiek költötték a legtöbbet – 13,7 millió forintot –, ők csaknem 100 négyzetméteres ingatlanokban gondolkodtak. Az első lakást vásárlók a fővárosban 16,1 millió forintot, vidéken ennek alig több mint felét, 8,4 millió forintot adtak az ingatlanokért. Jelentős a különbség a budapesti és a vidéki felső vezetők lehetőségei között is: előbbiek átlagosan 46,6 millió forintért, utóbbiak csupán 12,4 millió forintért vásároltak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.