Verseny jön a fűtőelempiacon?

Újból nekifut a japán kézben lévő, amerikai Westinghouse, hogy megszerezze oroszországi riválisa, a TVEL európai piacának egy részét. Nyolc európai társasággal konzorciumot alapított az orosz gyártmányú, európai atomreaktorokban használható fűtőanyag előállítására. Öt uniós tagországban 18 olyan atomreaktor működik, amely kizárólag az orosz TVEL-től vásárol fűtőelemeket. Ebből négy blokk a paksi atomerőműé, a társaság az elmúlt hat évben átlagosan évi 34 milliárd forintot költött fűtőelemek beszerzésére. E kitettség csökkentésének érdekében az Európai Unió kétmillió eurós támogatással segíti a Westinghouse európai terjeszkedését.

A konzorciumi partnerek a szlovákiai VUJE, a szintén szlovákiai NucleoCon, a csehországi ÚJV Řež, a finnországi Lappeenrantai Műszaki Egyetem, a brit Nemzeti Nukleáris Laboratórium, a harkovi Országos Fizikai és Műszaki Tudományos Központ, az Európai Bizottság transzurán elemekkel foglalkozó kutatóközpontja (JRC-ITU), végül a spanyolországi Enusa.

Az EU 131 atomreaktorából több mint 60 százaléknyi Westinghouse-technológiájú. Orosz típusú 1000, illetve 440 megawattosak Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Magyarországon és Szlovákiában vannak. A kisebb teljesítményűek számára a Westinghouse Angliai gyárában (az Enesával) már készültek fűtőelemek, 2001 és 2007 között szállítottak is belőlük a loviisai atomerőműbe. Igaz, a finnországi létesítmény 2008-ban visszaállt az orosz gyártmányra. Később az amerikai üzemanyaggal próbálkozó szlovákiai és csehországi blokkok üzemeltetői is visszatértek az eredeti fűtőelemre, három éve pedig a Westinghouse fűtőanyagát használó dél-ukrajnai atomerőmű két blokkját egy időre még le is kellett állítani.

A mostani uniós támogatás és európai partnerség azonban új esélyeket adhat a Westinghouse-nak. Kérdés, mikor rúghat a társaság labdába. A meghosszabbított üzemidejű paksi 2. blokknak például egész működési idejére, azaz 2034-ig van ellátási szerződése a TVEL-lel, vélhetőleg ugyanez a helyzet a szintén meghosszabbított üzemidejű 1. blokkal is. Nem tudni viszont, hogy a szerződés mit tartalmaz a még feljavítandó 3. és a 4. blokkra nézve. Paks II. (és a tervezett, finnországi Hanhikivi 1.) esetében az orosz szállító tíz évig élvez kizárólagosságot, akkortól esélyt kell adni más gyártónak is. Aszódi Attila paksi kapacitásfenntartásért felelős kormánybiztos korábbi nyilatkozata szerint csak akkor lesz érdemes orosztól eltérő üzemanyaggyártót bevonni, ha az versenyképes áron, műszaki és biztonsági szempontból is megfelelő üzemanyagot szállít.

Erősödő piac

„Európa meglehetősen nagyra törő célokat tűzött ki a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére, másrészt a kontinensen működő 131 atomreaktor mintegy fele hamarosan kitölti a harmincéves üzemidőt” – mutatott rá egy minapi brüsszeli konferencián az orosz Roszatom regionális hálózatát működtető Rusatom International Network alelnöke. Andrej Rozsgyesztvin szerint, mivel az öreg blokkok lekapcsolásával nőne a szénalapú, környezetkárosító energiatermelés, ökológiai megfontolásból célravezetőbb új atomerőműveket építeni, illetve a meglévők üzemidejét kitolni. A Roszatom kész az utóbbiba is besegíteni, most épp Bulgáriában van egy ilyen projektje a francia EdF-fel.