GDP: nem segít tovább az agrárium

Lassan megvonható a mezőgazdaság idei mérlege, augusztus utolsó napjaiban az látszik, hogy terméseredményeit tekintve nem lesz rossz az idei év, de mind a tavalyi teljesítménytől, mind a termelők által várt jövedelemtől elmarad a 2015-ös termelés. A hazai GDP az idei második negyedévben 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az eredmény más időkben jónak számíthatna, az adat azonban mégis csalódást keltett, hiszen elmaradt a várakozásoktól. A növekedést alapvetően az ipar teljesítményének bővülése okozta, a bővülési ütem mérséklődésének hátterében elsősorban a mezőgazdaság teljesítményének csökkenése áll. Egyes számítások egyértelműen az agráriumot „teszik felelőssé” az elfogyó lendületért, mondván: agrárium nélkül számolva meglett volna a várt 3,1-3,2 százalékos növekedés. A jelek szerint várhatóan éves szinten is hasonlóra kell számítanunk, vagyis az agrárium GDP-t felhúzó ereje némileg csökkenni látszik.

Logikai alapon sem következhet be harmadszorra olyan nagy ugrás a mezőgazdaság teljesítményében, mint amilyet az elmúlt két szezonban láttunk, nincsenek csodák – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem tanára hozzátette: alapvetően, rendes körülmények között nem lenne szabad, hogy az agrárium befolyásolja nagymértékben a gazdasági növekedést. Ennek oka, hogy hagyományosan a magyar gazdaságnak körülbelül a 60 százalékát a szolgáltatási szektor adja, 30 százalékát az ipar, és legfeljebb csak 10 százalékot a mezőgazdaság. Ha az agrárium túlságosan befolyásolja a növekedést, annak az lehet az oka, ha egy kiugróan jó év van a mezőgazdaságban, vagy ha a többi szektor nem növekszik. Ez történt az elmúlt években, amikor azt láthattuk, hogy az agrárium szerepe megnő. Most azonban úgy tűnik, hogy visszaáll a régi rend – fogalmazott Bod Péter Ákos. A közgazdász szerint a hatás részben pszichológiai, a mostani második negyedéves adat ugyan csalódást keltett a várakozások miatt, de a 2,7 százalékot „meg kell becsülni”.

Az elmúlt évben valóban rekordtermés született, ráadásul az agrárium kibocsátásának negyedét adó növények, így a kukorica, a napraforgó és a repce esetében lett eddig soha nem látott eredmény. Az az év elején is látszott, hogy idén már nem lesz esély az újrázásra. A kalászosoknál azonban több mint félmillió tonnával kevesebb termés lett a vártnál, amely termelési értéket tekintve nagyjából 45 milliárd forint mínusznak felel meg. Ezt a búza némileg ellensúlyozza, amelynek váratlanul jó termése lett, országosan 5 millió tonna, s ez alig marad el a tavalyi, kiemelkedő 5,2 millió tonnától. A búza esetében ráadásul idén a minőségre sincs panasz. Az igazi probléma nem is itt van: a sokáig ígéretesebbnek tűnő tavaszi vetésű növények, például a kukorica és a napraforgó termése a nyári hőhullámok miatt lesz kisebb. A károk felmérése még tart, de a hőség okozta kiesés 40 és 100 milliárd forint közé tehető.

A kalászos és a tavaszi vetésű szántóföldi növények esetében a mínusz csak relatív, hiszen más években ezekkel a terméseredményekkel nem lenne különösebb gond. 5 millió tonna búza, a jelenleg várt 6-6,5 millió tonna kukorica és a többi termés sem jelent rossz évet – csak tavalyhoz képest.

„A tavalyi rekordok nem ismételhetők meg” – összegezte véleményét lapunknak Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárhelyettese a Világgazdaságnak elmondta: a kalászos gabonák volumenével még nem lenne baj, a kukorica és a napraforgó azonban lényegesen kevesebb lesz a vártnál. „Vannak olyan illúziók, hogy ezt az állattenyésztés ellensúlyozni tudja, de a felvásárlási árak csökkenése és részben a földforgalmi törvény negatív hatásai miatt erre biztosan nem kerül sor” – tette hozzá.

Elválik ráadásul egymástól a megelőző év áraival számolt eredmény és az ágazati szereplők számára sokkal fontosabb folyó áras adat, utóbbi ugyanis jobban tükrözi a termelők tevékenységének jövedelmezőségét. Bár az alapvető mezőgazdasági termékek felvásárlási ára a korábbiakhoz képest tavaly már alacsonynak számított, ezek az árszintek azóta tovább csökkentek. Az alacsonyabb árak a kisebb terméssel párosulva kevesebb bevételt jelentenek a termelőknek. A fő gondot épp ez okozza: mikroszinten az alacsony felvásárlási árakból fakadó kisebb jövedelem, makroszinten pedig a tavalyi erős bázisév eredményeit lehetetlen megugrani. A folyó áras adat még kedvezőtlenebb, mint a volumen helyzete – mondta el Maár András, aki szerint ezért az árak figyelembevételével nem csupán a növekedés marad el, hanem az előző évhez képest csökkenés várható.

Tavaly a mezőgazdaság mintegy 0,5 százalékponttal járult hozzá a 3,6 százalékos GDP-növekedéshez, vagyis az agrárium jelentős részt képviselt a gazdasági teljesítményben. A mezőgazdaság 4,4 százalékos részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évhez képest nem változott. A kedvező folyamatok hátterében akkor a szántóföldi növények és gyümölcsfélék kiugró termésmennyisége állt, hiszen rekordtermést takarítottak be kukoricából, napraforgóból és repcéből, de meghatározó volt a búza, a cukorrépa, a burgonya, valamint az alma és a meggy termésmennyisége is. Továbbá 2014-ben jelentős mértékben nőtt az állattenyésztés kibocsátása, illetve gyarapodott a szarvasmarha-, a sertés-, a tyúk-, a kacsa- és a pulykaállomány is.

Tavaly a mezőgazdaság mintegy 0,5 százalékponttal járult hozzá a 3,6 százalékos GDP-növekedéshez, vagyis az agrárium jelentős részt képviselt a gazdasági teljesítményben. A mezőgazdaság 4,4 százalékos részesedése a bruttó hozzáadott értékből az előző évhez képest nem változott. A kedvező folyamatok hátterében akkor a szántóföldi növények és gyümölcsfélék kiugró termésmennyisége állt, hiszen rekordtermést takarítottak be kukoricából, napraforgóból és repcéből, de meghatározó volt a búza, a cukorrépa, a burgonya, valamint az alma és a meggy termésmennyisége is. Továbbá 2014-ben jelentős mértékben nőtt az állattenyésztés kibocsátása, illetve gyarapodott a szarvasmarha-, a sertés-, a tyúk-, a kacsa- és a pulykaállomány is.

-->