Lakáshiány miatt ágyrajáró egyetemisták

Budapesten keresek albérletet, és az összes netes hirdetés mögött közvetítők állnak, akik még azért is pénzt kérnek, hogy megmutassák egy-egy lakás fotóit. Akár 10 ezer forintba is kerülhet egy albérleti címlista úgy, hogy az ügyintézésben semmit sem segítenek – panaszkodott a napokban egy internetes fórumon egy vidéki lány, aki szeptembertől az egyik fővárosi egyetem hallgatója lesz. Nincsenek könnyű helyzetben a gólyák, az albérletek havi díja ugyanis fokozatosan kúszik felfelé, és akadnak városok, illetve kerületek, ahol már szobára, ágyra is úgy kell vadászni.

A Jófogás.hu apróhirdetési portál például „Lakótársat keresünk!” név alatt új kategóriát hozott létre, amely már több mint 1500 hirdetést tartalmaz. „Külföldön már régóta és kiválóan működik a szobabérlet, nálunk viszont eddig inkább csak ismerősök költöztek össze, a megnövekedett kereslet azonban most újfajta kínálatot teremtett” – mondta Oláh Alexandra, a Jófogás.hu marketingvezetője. Budapest után jelenleg Debrecenben a legélénkebb a lakótárslasszózás, de a 2015-ös ponthatárok kihirdetése azonnal megnövelte a többi nagyváros kereséseinek számát is. A többségnek mindegy, hogy fiú vagy lány jelentkezik a hirdetésre, ám ha mégis választanak, akkor a hölgyeket részesítik előnyben.

„Elsősorban Budapesten, Győrben és Sopronban okoz nehézséget a gólyáknak, hogy albérletet találjanak. Debrecenben és Pécsett nincs gond” – mondta a Világgazdaságnak Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A szervezethez érkező visszajelzések szerint reális az ingatlanközvetítő hálózatok becslése, amely nagyjából 20 százalékra teszi a havi bérleti díj emelkedésének mértékét tavalyhoz képest.

„Győrben a Széchenyi István Egyetemen már el is kezdődött egy új kollégium és diákszálló építése, itt ugyanis az idetelepült vállalatoknak köszönhetően gyakorlatilag elfogytak a kiadó lakások is. Ez a folyamat viszont nem az idén kezdődött” – tette hozzá Gulyás Tibor. Szerinte a 2015/2016-os tanévben 10-20 százalék körül lesz a kollégiumi túljelentkezés. Intézményfüggő, hogy hol milyen minőségű és méretű szobák állnak a diákok rendelkezésére, most készül azonban egy tanulmány, amelynek célja, hogy pontosan felmérje, mely egyetemvárosokban és régiókban rossz a kollégiumi ellátottság, illetve a tanulók az ország egyes részein bevételeiknek mekkora százalékát költik lakhatásra, és hogyan lehetne könnyíteni helyzetükön – például ösztöndíjakkal.

Jelenleg a kollégiumi havi díj 9 és 25 ezer forint között van, a kollégium felszereltségétől, a lakótársak számától függően. Az ingatlanportálokon ugyanakkor már szobát, ágyat is kínálnak az egyetemistáknak, főiskolásoknak, és ismét megjelentek azok az ügynökök, akik címlistákat árulnak – tudtuk meg a HÖOK-nél.

Déry Attila, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője szerint a tanulók a korábbinál élesebb versenyhelyzetben találják magukat most, részben a fővárosba költöző fiatalok, részben a lakásukat közösségi oldalak segítségével kiadó tulajdonosok, részben azon családok miatt, akik most lépték meg a már évek óta tervezett ingatlancserét. „Ez azzal jár, hogy a diákoknak esetenként lejjebb kell adniuk a komfortigényükből: egy lakás bérleti díja, amit korábban hárman is ki tudtak fizetni az ösztöndíjukból, diákmunkából vagy családi támogatással, most négy lakót feltételez majd.

Mindez például felértékeli az alacsony rezsijű lakásokat. Ahol ugyanis nem szabályozható a fűtés, és rossz a szigetelés, hiába kisebb az egy főre eső fix havi díj, a tanulóknak összességében lényegesen többet kell fizetni fejenként, mint egy felújított lakásban” – tette hozzá Déry Attila. Az OC munkatársai egyébként az tapasztalják, hogy a diákok számára az elsődleges szempont albérletválasztáskor az elhelyezkedés, a közlekedési lehetőségek palettája, és ezt követik a költségek. Keresik a paneleket is – igaz, ebben a kategóriában szintén előnyt élveznek az újraszigetelt, egyedi mérős épületek. A kertes házak és az oktatási intézményhez képest az agglomerációban található lakások viszont az ország egyik régiójában sem népszerűek.

„A bérleti díjak drasztikus emelkedése azonban, és az a jelenség, hogy rendkívül nehéz jó közlekedéssel rendelkező utcákban albérletet találni, Budapest belső kerületeire korlátozódik, és ahogy az elmúlt években, úgy idén is – Sopronban, Győrben – jellemző. A keleti országrészben szinte egyáltalán nem” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint még senki nincs elkésve, de lassan érdemes nekigyürkőzni a keresésnek.

A tanévkezdés az adásvételek számát is tovább növelheti, hiszen azok a szülők, akik megengedhetik maguknak, látva az albérletet csak küszködve találó gyereküket, könnyebben döntenek az ingatlanvásárlás mellett. „A nagy egyetemvárosokban ez akár még hitelfelvétel mellett is racionális döntés lehet. Az albérlet most a statisztikák tanúsága szerint 6-8 százalékos hozamot termel évente. Ha a gyerek például a barátaival lakik együtt, az általuk fizetett bérleti díj a kölcsön törlesztőrészletét is kitermeli” – mondta Déry Attila. Szerinte hosszú távon sem áll majd meg a bérleti díjak emelkedése, ennél azonban visszafogottabb ütemű emelkedés várható.

Nagyot haraptak a piacból a közösségi szállásadók

Az internetes szálláshely-szolgáltatás terjedése felpörgette a lakáspiacot Budapest belvárosában, a forgalom egy év alatt 40 százalékkal, míg az árak ötödével emelkedtek az Otthon Centrum (OC) ingatlanközvetítő franchise-hálózat adatai szerint. A vevők 40-60 négyzetméter körüli, jellemzően felújítandó lakásokat keresnek bérbeadási célra. Egyik csoportjuk a bulizó fiatalokat célozza meg a Kazinczy utca, a Király utca és a Gozsdu udvar körüli területen, a másik szegmensbe tartozók főként a turisztikailag kiemelt területek közelében keresnek ingatlant, amelyet a nyugalomra vágyó turistáknak adnának ki.