Jó lett a termés, mégis visszahúz az agrárium

KSH Idén kisebb területen, az előző évinél 2,8 százalékkal több, 7,5 millió tonna kalászos gabona termett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A termésátlagok – a rozs kivételével – felülmúlták az előző évit. A búza termésátlaga 1991 óta nem volt ilyen magas, az elmúlt öt év átlagát 22 százalékkal haladta meg. A növekedésnek a KSH szerint kedvezett a tavaly őszi és az idei májusi csapadékos időjárás.

A jó termés érdekessége, hogy második negyedévben a KSH korábbi közlése szerint a GDP-növekedést lehúzta a mezőgazdaság. A hivatal szerint ez 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP-bővülést, így minden várakozást alulmúlva, 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezért sokak szerint nem is lesz elérhető az egész évre korábban várt 3 százalékos gazdasági növekedés.

A KSH a Világgazdaság kérdésére közölte: bár a kalászos gabonák terméseredményei az idei évi előzetes adatok alapján meghaladják tavalyi terméseredményeket, ez nem ellensúlyozza az egyéb nagy jelentőségű növényi kultúrák terméseredményeiben várható jelentős visszaesést. A GDP mezőgazdasági részének becslésében például a búza 12 százalékos súllyal vesz részt, amelynek terméseredménye 0,4 százalékkal növekedett (a termésátlag 5140 kilogramm/hektár lett), szemben például a kukoricával, amely 20 százalékos súlyt képvisel, és terméseredményében több mint 30 százalékos csökkenés várható. Kiemelték: a rendelkezésre álló termésbecslések szerint kukoricából, napraforgóból, repcéből és almából is jelentősen (10–30 százalékkal) kevesebb várható, mint 2014-ben, amikor az említett terményekből rekordtermés volt.

Az árpa termésmennyisége 12 százalékkal volt több, ez 9 százalékkal nagyobb hozamot eredményezett. A zabnál a 2014. évinél 11 százalékkal kisebb területről a tavalyinál 4,1 százalékkal kevesebb termést takarítottak be, az átlagos hozam viszont 7,9 százalékkal emelkedett. A rozs termése 7 százalékkal növekedett, a termésátlag 2,4 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél.

Csökkenő ár

Az idei termésű belföldi búzánál és kukoricánál – és általánosságban minden egyéb szántóföldi növénynél – jelentős árcsökkenés figyelhető meg az elmúlt másfél hónapban – közölte a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György elmondta: az egész világpiacot jellemző csökkenő tendencia legfőbb oka az, hogy egyre jobban körvonalazódik a 2015/2016-os gazdasági év jó kibocsátása. A malmi búza jegyzése szeptemberi szállításra júliusban még 50 ezer forint volt tonnánként, míg szeptember 11-én a jegyzés 48 200 forinton állt. Egy évvel korábban 50 500 forint volt a malmi búza ára.