Nem ingott meg a magyar kötvénypiac

Augusztusban 1,9 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedett el a Michael Hasenstab által kezelt Templeton Global Bond Fund, a Templeton alapkezelőtől pedig még soha nem vittek el ennyi pénzt, mint az elmúlt hónapban – értesült a Financial Times. A kivonás akár a magyar államkötvénypiacot is negatívan érintheti, mivel a Templeton – ezen belül ez az alap is – jelentős magyar kötvényporfóliót épített ki az elmúlt években.

Ha egy befektetési alapból pénzt vonnak ki, akkor az alapkezelőnek – ha nincs elég likvid tartaléka – nincs más választása, pénzzé kell tennie befektetéseinek egy részét. A kötvényportfólió ugyanakkor számos más elemet is tartalmaz, Hasenstab korábban jelentős vásárlója volt a lengyel, ukrán, koreai és mexikói államadósságnak is. Az FT szerint épp ez utóbbin bukott sokat a Templeton, mivel az egyébként magas hozamot teljesen elvitte a peso leértékelődése a dollárral szemben. A magyar államkötvénypiac azonban viszonylag védett lehet egy esetleges ilyen lépés esetén is. A külföldi befektetők, alighanem a Fed-kamatemelésre készülve, az elmúlt hónapokban már jelentősen csökkentették forintban denominált kötvényállományukat – mondta a Világgazdaságnak Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. Március–április óta ezermilliárd forinttal, 5200-ról 4200 milliárdra csökkent az állományuk. Piaci vélemények szerint – amit alátámasztanak a legutóbbi közzétételek is – részben pont a Templeton volt az, amely megkezdte leépíteni magyar államkötvény-befektetéseit. Ennek részben a profitrealizálás lehetett az oka: a Templeton jóval öt százalék feletti hozammal vette évekkel ezelőtt ezeket a papírokat, és azóta folyamatosan nyert rajtuk. A jelenleginél azonban aligha esik lejjebb a magyar alapkamat, így eljött az ideje a realizálásnak. Másrészt egy ilyen nagy szereplő vélhetően előre felkészülhetett egy esetleges tőkekivonásra, vagyis már tartalékolhatott likviditást az augusztusi befektetői rohamra.

Bakos szerint amennyiben el kell adnia, akkor is valószínűbb, hogy likvidebb befektetéseitől szabadul meg először, vagy ahol „nyomás alatt van” a pozíciója. Közép-Európa relatíve jól szerepelt az elmúlt hónapok feltörekvő piaci viharaiban, így a magyar kötvények nem festenek rosszul a portfólióban.

A magyar kötvénypiacon továbbra is jelenős a banki kereslet, az aukciókon nagy az érdeklődés, főleg a rövidebb papírok iránt, ami lehúzta a hozamgörbe elejét. Amíg a hozamok ilyen alacsonyan tudnak maradni, és a bankrendszerben ilyen sok a likviditás, hogy meg tudják venni ezeket a papírokat, addig nincs gond az állampapírpiaccal – tette hozzá. Aggodalomra inkább az adhat okot, hogy egyelőre nem látszik, mi állítja meg a tőkekivonási hullámot a feltörekvő piacokról. Ennek legfőbb mozgatórugója a gyenge múltbeli teljesítmény lehet, a dollárban kimutatott hozamok a devizák mélyrepülése miatt rosszak, de ebben semmilyen fordulat nem látszik. Az elmúlt hetekben már nemcsak a helyi, hanem a kemény devizás alapokból is felgyorsult a tőkekivonás – mondta Bakos.