Pihen a települések pénze

Annak ellenére, hogy az önkormányzati pénzeszközök állománya gyors növekedésnek indult az elmúlt időszakban, változatlanul látra szóló és folyószámlabetétekben pihen a települések eszközeinek csaknem fele – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybanki statisztikák szerint június végén már meghaladta az 557 milliárd forintot a települések betéteinek összege, ez bő 12 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a két évvel korábbi állománynak pedig több mint másfélszerese.

A látványos növekedés ellenére az önkormányzatok szabad pénzeszközeinek szerkezete vajmi keveset változott az elmúlt egy évben: az MNB által nyilvántartott betétállomány 49,8 százaléka lekötetlenül pihent a számlákon, amely alig marad el az egy évvel korábbi, nem egészen 51 százaléktól. A betétek további 46 százalékát tartották éven belüli futamidejű lekötött betétben júniusban, így változatlanul elenyésző a hosszú lejáratú betétek súlya a portfólióban.

Mindez pedig nem kedvez azoknak az elképzeléseknek, amelyek szerint az önkormányzati pénzeket is az állampapírok felé kellene terelni, hiszen a lekötetlen vagy rövid időre befektetett pénz magas aránya arra utal, hogy a településeknek az adósságkonszolidáció után sincsenek igazán hosszú időre nélkülözhető eszközeik, vagyis a napi kiadások aránya nagyon magas.

Az értékpapír-befektetéseknél sem változott különösebben a felállás: a több mint 3100 település együttvéve mindössze 30,6 milliárd forintot tartott valamilyen értékpapírban június végén, ami tíz százalékkal kevesebb is az egy évvel korábbinál. Ebből pedig mindössze 17,3 milliárddal részesedtek az állampapírok, amelyek mennyisége ráadásul szintén csökkent – 1,1 milliárd forinttal – az utóbbi egy évben. Azt nem tudni, hogy ebben a visszafogottságban mekkora szerepet játszhatott a Buda-Cash-botrány, amelyben sok önkormányzat is megégette magát, ráadásul az is kiderülhetett számukra, hogy még az állampapír sem jelent teljes biztonságot, ha azt rossz helyen tartják.

Kérdés, hogy mi lesz a helyzet az önkormányzati pénzekkel, ha a kormányzat lép az önkormányzati számlavezetés ügyében is. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban jelentette be, hogy a kormányzat szándékai szerint törvényben szabályoznák a továbbiakban az állami és önkormányzati pénzlekötéseket. Az alapvető cél az lenne, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, és ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják. Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt korábban arról, hogy hiányzik Magyarországon egy olyan kincstári rendszer, amely megfelelő kondíciókkal biztosítaná a közpénzek, azon belül az önkormányzati pénzek „parkoltatását”.

Más kérdés, hogy a kincstár több szempontból sincs felkészülve arra, hogy csaknem 3200 település és több megyei önkormányzat folyószámláját vezesse. Az egyik legnagyobb gond a megfelelő fiókhálózat hiánya, hiszen a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő kirendeltségeken kívül csak állampapír-értékesítési pontokról lehet beszélni. Emellett a kincstár felkészítése milliárdos nagyságrendű informatikai fejlesztést igényelne a megfelelő szakembergárda felállítása mellett.

Elolvadt az adósság

Az adósságkonszolidáció nagyon látványos eredményeket hozott az önkormányzatok mérlegében: június végén 34,3 milliárd forintnyi hitelállományhoz társult mintegy 7,3 milliárd forint kötvény, így a települések összes kimutatott tartozása alig haladta meg a 40 milliárd forintot. Ez még akkor is látványos eredmény, ha a hitelek állománya az utóbbi pár negyedévben újra emelkedni kezdett, hiszen 2012 derekán még 453 milliárdos hitel- és 463 milliárd forintos kötvényállományt igyekeztek kordában tartani – kevés sikerrel – a települések.