A külföldi tulajdonú és a budapesti cégek kínálnak magasabb fizetést

Továbbra is huszonnyolcszoros az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök összjövedelmeinek átlaga között Magyarországon - derült ki a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég és szakmai partnere, a Simconsult szervezésében lezajlott felmérésből.

A legalacsonyabb fizikai besorolású munkavállalók átlagosan 117 ezer forintos havi alapbérrel számolhatnak, míg a legmagasabb besorolású vezetői szinten átlagosan 2,4 millió forintos alapbér jár, a változó bérkiegészítések révén ez a két érték 122 ezer, illetve 3,4 millió forintra nő.

A külföldi tulajdonú vállalatok legalább 5-10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szinteken ez a mérték a 30 százalékot is meghaladja. A fizetések nagysága a cég méretével (a létszámmal, illetve az árbevétellel) arányosan is emelkedik.

Szakterületi összehasonlításban az összjövedelem főként az informatikában, a műszaki és pénzügyi területeken van az átlag felett, a logisztika és az adminisztráció területén, illetve a humán szakterületeken dolgozók fizetése ugyanakkor a legtöbb besorolási szinten 4-8 százalékkal elmarad az átlagtól.

Ágazati bontásban a járműiparban és a gépiparban kapható bérek emelkednek leginkább az átlag fölé, de az építő- és építőanyag-iparban is 1-3 százalékkal az átlag felett vannak - írták.    

Regionális összevetésben Budapesten és Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon magasabbak a fizetések. Az Észak-Alföldön az ügyviteli és a fizikai besorolások esetében a legnagyobb, általában 7-9 százalék az elmaradás, a magasabb szintű munkaköröknél azonban az észak-magyarországi és az észak- alföldi régió 10-15 százalékkal is elmarad az országos átlagtól - olvasható a közleményben.

Tavalyhoz hasonlóan idén is a legtöbb munkáltató a műszaki területen talált nehezen diplomás munkaerőt.

A felmérésben részt vevő cégek az idén 3-4 százalék körüli béremeléssel számolnak, a gépiparban és a kereskedelemben dolgozók átlagon felüli növekedésre számíthatnak.

A felmérés mintegy 56 ezer munkavállaló béradatainak felhasználásával készült el júliusban, amelyben szakterületenként, régiónként, ágazatonként, cégméret és tulajdonforma szerint mérték fel a cégek bérezési gyakorlatát.