Gyorsítósáv is lehet a neten

Ebben a két kérdésben már júniusban elvi megállapodás jött létre az európai uniós szervezetek között, a netsemlegességi szabályozást azonban azóta is számos kritika érte, és vállalkozások, valamint jelentős szakértők jelezték – köztük a World Wide Web, a világháló megalkotója, Sir Tim Berners-Lee –, hogy ebben a formában veszélyeket is rejt.

Az alapvető elképzelés az, hogy az online tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz mindenki egyenlő eséllyel juthasson hozzá, az internetszolgáltatók ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak egyes tartalmakat, például a feladótól vagy a fogadó féltől függően. (A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a tényleges le- és feltöltési sávszélességről, és ha a későbbiekben ahhoz képest jelentős eltérés tapasztalható, akkor a felhasználó kárpótlásra jogosult, de akár a szerződést is felmondhatja.)

A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni. Az új szabályozás azonban több olyan elemet is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező netes társaságok gyorsabban, megbízhatóbban juttassák el egyes termékeiket a felhasználókhoz, értelemszerűen piaci előnyre szert téve ezzel. A tegnap elfogadott rendelkezés szerint ugyanis az internetelérést nyújtó cégek „gyorsítósávokat” hozhatnak létre a speciális szolgáltatások magasabb minőségi igényeire.

Ez elvileg a késleltetés nélküli, stabil, rendkívül gyors adatkapcsolatot igénylő, elsősorban közösségi érdekeket szolgáló megoldásokra vonatkozik, ám mivel nem teljesen egyértelmű a meghatározás, könnyen előfordulhat, hogy azoknak a vállalkozásoknak a tartalmai is bekerülhetnek ebbe a körbe, amelyek hajlandóak ezért fizetni. Kételyeket ébreszthet az a kitétel is, amely szerint az internet-hozzáférést nyújtó cégek osztályozhatják az egyes szolgáltatásokat, és ettől függően gyorsíthatják vagy lassíthatják azokat. A netsemlegességre vonatkozó szabályozás 2016. április 30-án lép hatályba az Európai Unióban.

Lassan olvad a roamingdíj

A roamingdíjak két fázisban tűnnek el. 2016. április 30-tól egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak majd fel a szolgáltatók, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj. Ezek a díjak pedig 2017. június 15-én végleg eltűnnek. Ha azonban a szolgáltatók bizonyítani tudják, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket nem tudják fedezni, és emiatt kénytelenek lennének a belföldi tarifákat emelni, akkor a hírközlési hatóság minimális felárat engedélyezhet.