Kellene az új hulladékégető - A közös képviselőn át vezet az út a Főtávhoz

A legtöbb fővárosi távfűtéses épületben megindult a fűtés szeptember 15-én, bár a törvény e naptól nem fűtésre, csak készenlétben állásra kötelezi a távfűtőcégeket. A Főtáv Zrt. (és az ország többi, mintegy 60 távfűtőtársasága) ténylegesen akkortól és ott melegít, amikortól az adott lakóközösségek azt megrendelték tőlük közös képviselőjükön keresztül. Az ügyfelek jellemzően valamely napi átlaghőmérséklethez kötik a fűtés kezdetét (és leállítását), s ezen szintén közös képviselőjükön keresztül változtathatnak.

A főváros távfűtése a korábbi 96 százalékos helyett csak 92 százalékos gáznak való kitettséggel indult meg egy nemrég lezárult, mintegy ötmilliárd forintos beruházásnak köszönhetően. Ennek során összekapcsolták a Főtáv újpalotai és az újpesti hőkörzetét, megnövelték egy hőkiadó állomás kapacitását, Káposztásmegyeren új szivattyúállomás épült, új gerincvezetéket létesítettek, és kibővítettek meglévő távhővezetékeket. A Főtáv hálózatára rákötöttek egy rákospalotai iskolát és egy uszodát.
Mivel a hulladékból előállított hő a legolcsóbb, ennek arányát növelni szeretné teljes beszerzésén belül a Főtáv, amely elsősorban a Budapesti Erőműtől vásárol, de van 10 százaléknyi saját termelése is. „A most zárult projektnél jóval nagyobb fejlesztésnek ígérkezik a dél-budapesti hőkooperációs rendszer kialakítása. Ebben a társaság továbbiakat kötne össze kilenc önálló hőközpontjából, és létesülne egy újabb szennyvíziszap- és hulladékhasznosító is 2019-ig. 2021 után egy gőzturbina majdani üzembe helyezése révén 10 százalék fölé nőhet a fővárosi távfűtésben felhasznált hulladékhő aránya” – hangzott el a Világgazdaság kérdésére a társaság tegnapi háttérbeszélgetésén.

A Főtáv vizsgálja további alternatív hőforrások bevonásának lehetőségét is, de úgy tudjuk, hogy erre a hőszivattyúkat például nem tartja túl alkalmasnak. Kérdéses a napenergiának a használati meleg víz előállítására való hasznosítása is, mert ekkor kis kihasználtságú és nagy állóeszköz-igényű berendezések kerülnének a rendszerébe, amelyek támogatás vagy alapdíjemelés nélkül aligha térülnének meg. Ígéretes lehet viszont a szilárd biomassza (főleg faapríték alapú) hőtermelésre való használata és a mélyebb rétegekben lévő termálvíz fűtési célú bevetése. A társaság nyitott továbbá annak a Nyugat-Európában bevált gyakorlatnak az átvételére, amely szerint megvásárolná a (jellemzően éjszaka) fölös erőművi kapacitások áramával előállított, olcsóbb hőt. A hazai távfűtés lakossági versenyelőnyéhez egyelőre nagyban hozzájárul a kedvezményes áfakulcs.

Az országban jelentős súlyú távfűtés mellett a meghatározó a gázfűtés, de általános a fa-, a szén-, valamint a vegyes tüzelés is. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a hazai energetikai vállalatok most is felkészültek a téli szezonra. Ez áll a betárolt földgázkészletek nagyságára, a rendszer-üzemeltetők műszaki felkészültségére, de az egyetemes szolgáltatók és a földgázkereskedők gázforrásaira is.

Kevés az új piac

A főváros fűtésének 30 százaléka történik távfűtéssel. A távfűtéses lakások száma alig változik, mert új kevés épül, és mert már nem válnak le újabb épületek a Főtávról. (Inkább visszatérnek hozzá.) A társaságnak az új irodaházak és közintézmények hőellátása jelenthet újabb piacot. A Főtáv fűti például a Müpát, az Info Parkot, a Budapest Arénát, az Alleet és az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő, két toronyból álló irodaházat, de még az állatkertet is.