Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen Paks miatt

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen Paks miatt.

Az Európai Bizottság a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban talált problémákat. Szerintük a beruházásban megsértették a közbeszerzésre vonatkozó európai uniós szabályokat.

Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.

Lucia Caudet, a bizottság illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület.

A kormány már tegnap foglalkozott azzal, hogy az Európai Bizottság megindítja a kötelezettségszegési eljárást Paks ügyében - mondta Lázár János a Kormányinfón (kedden még azt nyilatkozta, hogy addig nem kapott hivatalos értesítést Brüsszelből). Egy bürokráciacsökkentő csomagra Brüsszelben is szükség volna, hiszen 24 hónappal a szerződés bejelentése után jutott el oda az Európai Bizottság, hogy kérdéseket tesz fel Magyarországnak - fogalmazott a miniszter. A kérdéseket a kormány kész megválaszolni a konstruktív együttműködés jegyében - közölte. José Barroso akkori bizottsági elnök 2014 elején arról tájékoztatta Orbán Viktort, hogy elvi ellenvetése nincs, a jogi kérdéseket azonban meg kell vizsgálni - idézte fel. "A kormány szándékai szerint minden megy előre, minden halad előre" - tette hozzá. Szerinte nem politikai, hanem kereskedelmi vita folyik: azt nézik, hogy az európai nagyvállalatoknak milyen szerepük lehet a szerződés megvalósításában.

A kormány "a végletekig fog ragaszkodni" ahhoz, hogy kétoldalú megállapodásban megegyezzenek üzleti kérdésekről EU-n kívüli országokkal - Lázár itt az oroszokon kívül Kínát és az arab világot említette példaként. A magyar kormány kész bíróság elé is vinni az ügyet, de a következő két hónapban még különmegállapodást igyekeznek kötni azért, hogy az Európai Bizottság számára egyértelműbb legyen a verseny - ígérte.

A kormánynak két hónapja van válaszának megfogalmazása, ezalatt be kell fagyasztania a projekttel kapcsolatos beszerzéseket. Kedd este Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője még azt jelezte, hogy tud a brüsszeli véleményről, de hivatalos értesítést addig még nem kapott. A Miniszterelnökség tegnapi közleménye szerint az orosz kivitelező megbízásával nem sérült az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozása.

Brüsszel elrendelheti akár az orosz féllel kötött beruházási szerződés felmondását is, ez esetben pályázatot kell majd kiírni a projektre. Ez ellen azonban sok minden szól. Egyrészt maga Brüsszel hagyta jóvá azt a magyar–orosz kormányközi megállapodást, amely azt is rögzíti, hogy az atomerőmű 5. és 6. blokkja orosz tervezésű és kivitelezésű lesz. Másrészt viszonylag friss, 2013-as uniós példa is van arra, hogy a Roszatom tender nélkül kapott megbízást, és azt az uniós hatóságok nem kifogásolták. Igaz, a finnországi Hanhikivi-1 erőmű a paksitól erősen eltérő konstrukcióban létesül. A beruházás nem állami, a projektben a Roszatom tulajdonosként is megjelent, végül a vele és a riválisával való előzetes tárgyalásokról pedig tudomása volt a nyilvánosságnak.

Aszódi Attila, a nukleáris kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos a döntés előtt nem kívánt lapunknak nyilatkozni arról, hogy mely beszerzések, munkák csúszhatnak. Mint mondta, ha megjön a brüsszeli levél, akkor mindenekelőtt meg kell ismerni és értelmezni kell annak tényleges tartalmát. „Ráadásul az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján az ilyen dokumentumok jogi szempontból nagyon bonyolultak, már csak ezért sem szabad előreszaladni” – tette hozzá.

Mindazonáltal túl sok beszerzést aligha kell majd leállítani, már ha valóban kellene. Bizonyos (tervezési, kommunikációs, tanulmánykészítési) megbízásokat, munkákat ugyanis mostanra már kiadott a fővállalkozó. Az idén a hangsúly a környezetvédelmi engedélyek megszerzésén van, a paksi „gödörnyitás” viszont csak 2018-ra várható, ezért a kivitelezéssel, az eszközök és a berendezések szállításával kapcsolatos felhívások még meg sem jelentek, Mindenesetre az orosz hitelkeretből eddig - a Portfolio szerint - egyetlen centet sem hívtunk le.

Nem indult el Pakson a beruházás majdani dolgozói szálláshelyeinek kialakítása sem. Süli János polgármester, az atomerőmű korábbi vezérigazgatója nemrég azt mondta lapunknak, hogy csak azután építenek vendégszállásokat, ha a folyamatban lévő két uniós vizsgálat lezárul, és az erőműépítés hivatalosan is megkezdődik.