Párizsi merénylet: rengeteg telefont kapnak az utazási irodák

Hangsúlyozta: az üzleti utazásoknál ez fel sem merül igazán, a terrorcselekmények a szabadidős célú utazásoknál hoznak visszaesést, de ez is átmeneti jelenség.

„Sajnos az utazók kénytelenek egyre inkább hozzászokni a hasonló eseményekhez, és a foglalások néhány hetes visszaesés után növekedésnek indulnak. Sokan használják ki azt is, hogy az árak ilyen időszakban visszaesnek egy kicsit, így a forgalomban alig érezhető változás” – utalt a 2004-es madridi, a 2005-ös londoni támadások, illetve az idei egyiptomi és tunéziai terrorakciók tapasztalataira a szakértő.

Tegnap már kinyitottak a francia főváros nevezetességei, a megszigorított ellenőrzéseken túl más kellemetlenségre nem kellett számítaniuk a világváros látogatóinak. Párizs a világ legnagyobb turisztikai központja, tavaly 22,4 millió vendég érkezett a régió szállodáiba, közülük 15,4 millió volt külföldi.

A város csak a turisztikai adóbevételből 41,2 millió euróra (12,8 milliárd forintra) tett szert, ezek mellé viszont nemcsak a látványosságok bevételeit kell számolni, hanem a kereskedelmi forgalmat is. Előbbi sem elhanyagolható: ugyan a legnépszerűbb turisztikai célpont az ingyenesen látogatható Notre-Dame (14,3 millian látták tavaly), ám a Louvre-ba és az Eiffel-toronyra is belépőt kell váltani (9,1, illetve 7,1 milliós látogatósereg). Csak ezeknél 80 milliárd forintra rúg a bevétel, de ez is eltörpül a kereskedelmi bevételek mellett. Egy 2012-es felmérés szerint a japán, kínai és orosz turisták ottani költéseinek harmadát a vásárlás teszi ki.