Pénzt követeltek a próbaáruért, majdnem egymilliós lett a bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Stationeryland Kereskedelmi Kft. megtévesztő és hiányos tájékoztatást nyújtott ingyenes/próba iroda- és tisztítószercsomag ajánlatával a kis- és középvállalkozásoknak, így üzletfelei választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszert alkalmazott. A GVH a jogsértésért a maximálisan adható 900 ezer forintos bírságot szabta ki, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását.

A GVH döntése szerint a Stationeryland a 2014 novembere és 2015 márciusa között jogsértő üzleti gyakorlatot folytatott, mert bizonytalanságban tartotta iroda- és tisztítószercsomag ajánlatával megkeresett üzletfeleit a jogviszony jellegét, tartalmát, az őket megillető jogokat és kötelezettségeket illetően, valamint a csomag minta-, valamint ingyenes jellegének hangsúlyozásával tette vonzóvá ajánlatát, ám ez nem felelt meg a valóságnak. A cég ezen kívül telefonhívásaival azonnali cselekvésre, megrendelésre ösztönözte üzletfeleit, úgy, hogy a félrevezető vagy hiányos telefonos tájékoztatás alapján a vállalkozások képviselői nem lehettek tudatában annak, hogy a beszélgetés alkalmával megrendelés is történt. A megbüntetett vállalat a GVH szerint nem adott semmilyen információt termékeiről, illetve azok áráról a később kiküldött csomagokban sem, csak a fuvarlevélben adott tájékoztatást a kipróbálási határidőről és az elállási jog gyakorlásának feltételeiről, ráadásul a 14 napos elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőn túl küldte el a címzetteknek a csomag ellenértékét tartalmazó számlát, a csomag átvétele után. A cég a vételárigényét vitató üzletfeleinek felajánlotta, hogy ha a számlán szereplő összeg egy részét kifizetik, lemond minden további követeléséről, ám követeléseinek jogszerűsége megkérdőjelezhető volt - állítja a GVH. Ezen kívül nyomást gyakorolt partnereire, mert rendszeresen utalt a követelések rendezésének jogi, bírósági útra terelésére.

A GVH a bírság kiszabásakor a Stationeryland termékeinek értékesítéséből származó becsült árbevételéből kiindulva határozta meg a bírság alapösszegét, amely nagyobb volt, mint a törvényileg kiszabható maximum. Erre tekintettel a GVH a törvényben meghatározott maximális bírságot szabta ki.

A GVH súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy az üzleti módszer csaknem egészében jogsértő magatartáson alapult.