Alig profitáltak az ingatlanalapok a piaci fellendülésből

Immár jó ideje másról sem hallani a hazai ingatlanpiaccal kapcsolatban, mint hogy megfordult a 2008 őszi válságot követő negatív trend, nőtt a kereslet, a befektetők öntik a pénzt a szektorba, s mindennek hatására az árak és a bérleti díjak is szárnyalnak. Az elemzések szerint nemcsak a lakásárak ugrottak meg, az irodák, a logisztikai és a kiskereskedelmi ingatlanok éves hozamai is 6-8 százalék között mozognak. Azok nemcsak a hivatalosan nulla százalék körüli inflációt haladják meg jelentősen, hanem a szinte kockázatmentes állampapírok hozamánál is legalább kétszer magasabbak.

Nem csoda, hogy a pozítív hírek hallatán az ebbe a szegmensbe fektető hazai ingatlanalapokba is március óta folyamatosan egyre több pénzt tesznek a kamatszegény környezetben valamirevaló hozamra vadászó befektetők. Az ingatlanalapokban október végén már 518 milliárd forint szunnyadt, 45 milliárddal több, mint hét hónappal korábban, s már csak néhány tízmilliárddal kevesebb a válság kitörését megelőzőnél, ami akkor a jelentős, több mint 100 milliárdos tőkekivonás következtében évekre padlóra küldte e megtakarítási konstrukciót.

Egyelőre azonban az ingatlanalapok tulajdonosainak többsége nem profitál a kedvező ingatlanpiaci tendenciákból. A 16 nyilvánosan, azaz mindenki által elérhető ingatlanbefektetési alap közül mindössze fél tucat elmúlt egyéves hozama volt legalább 3 százalék, vagyis amennyit az állampapírok és az azokat vásárló alapok is elértek.

Három alapnak sikerült kiugró teljesítményt elérnie. Közülük is kiemelkedik a több mint 30 százalékos hozamú Biggeorge’s NV-4., mely legutóbbi átfogó, féléves portfóliójelentése szerint június végén több mint egyharmadát tartotta fejlesztés alatt álló ingatlanban a 827,5 millió forintos vagyonából. Ez utóbbi ugrott meg múlt szerdán egyik napról a másikra 350 millióval, hogy mely tranzakció révén, arról az alapkezelő még nem tájékoztatott.

Az éves hozamlista második helyén – 15 százalékot meghaladó mutatóval – a Raiffeisen ingatlanalapja áll, ami némi meglepetést keltett, hiszen az első fél évben egyetlen darab befektetési jegyet sem tudott eladni, miközben csaknem 815 millió forint értékűben váltottak vissza nála. S bár a csökkenés a második fél évben lassult, összállománya október végéig további 80 millió jeggyel csappant meg.

Ingatlanokba fektető alap volta miatt az MKB konstrukciójának több mint 8 százalékos éves hozama is elismerésre méltó, különösen, ha azt vesszük, hogy az e kategóriába tartozó következő legjobb, az Erste még 2 százalékot sem hozott. Márpedig kérdés, milyen hozamra lehetnek majd képesek az eddig szerényebb teljesítményt nyújtó alapok 2015-öt, a bérbeadások volumenét tekintve rekordot hozó évet követően.