Már jövőre olcsóbb lehetne az építkezés

A kormány valószínűleg még a héten dönt arról, hogy a lakásépítéseket terhelő általános forgalmi adó (áfa) a jelenlegi 27 százaléknál alacsonyabb legyen – jelentette be Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén. Azt nem mondta el, hogy a lakásépítések 5 vagy 18 százalékkal adóznának-e a jövőben, és azt sem, hogy mikortól: 2016-ban vagy csak 2017-ben lép életbe az intézkedés. A szakértők azonban nem tartják elképzelhetetlennek, hogy akár már január elsején csökkenjen a kulcs, és azt sem, hogy a kormány a 22 százalékpontos mérséklés mellett döntsön.

A szakma régóta várja az intézkedést: a lakásépítések évszázados mélyponton vannak. Tavaly alig 8358 új lakást adtak át, idén ennél is kevesebbet fognak: az első háromnegyed évben csak 4657 lakás épült, 9,5 százalékkal kevesebb az előző évinél. Kérdés persze, hogy az utolsó negyedévben mi történik (az alacsony mennyiség miatt egyetlen nagyobb projekt átadása is hozhat trendfordulót), de az biztosnak látszik, hogy a tízezret meg sem közelíti majd az átadott új lakások száma az idén. A pangás okának részben a magas áfát látják a piacon: az új lakás eleve 27 százalékkal drágább a használtnál, ezt a felárat pedig kevesen fizetik meg – nem érdemes eladásra építeni.

A Világgazdaság számításai szerint változatlan építési mennyiség mellett 40 milliárd forintos bevételkieséssel járna, ha öt százalékra csökkentenék a lakásépítések áfáját. A tavalyi 8358 új lakás megteremtésével, illetve a KSH átlagáraival számolva, a lakásokra fordított nettó összeg 173 milliárd forint volt, amiben benne van az anyag- és az építési költség, de nincs benne a tervezés díja vagy a telekár. Ebből az következik, hogy tavaly a büdzsébe a lakásépítésekből mintegy 47 milliárd forint áfa folyt be, míg ötszázalékos áfánál csak 7 milliárdra tett volna szert a költségvetés. Ehhez még hozzá lehet venni a lakásjavítási és szerelési szolgáltatások (vízvezeték- vagy villanyszerelés) áfacsökkentését is – a feketegazdaság magas aránya miatt erre is szükség lehet. Ezen a területen 2014-ben a bruttó (áfás) lakossági kiadás 37 milliárd forint volt a KSH szerint. A piacon jelentős lehet a feketegazdaság térnyerése, ám látszik a zuhanás is: a kiadások a válság óta megfeleződtek. Ebben a szegmensben az ötszázalékos áfa bevezetése 6,5 milliárdos kiesést okozna.

Ezt azonban pótolhatja, ha nemcsak fehéredik, hanem fel is pörög a lakáspiac. Ha az áfa öt százalék, akkor az ezerrel több új lakás építése valamivel több mint egymilliárd forinttal növeli a bevételt. Így összesen 45 ezer új lakást kellene építeni ahhoz, hogy ne legyen kiesés. Ilyen lakásépítési boomra volt már példa: a kétezres évek elején, az óriási lakástámogatások idején. Ennél könnyebb volna lakásépítésekkel pótolni a 18 százalékos lakásáfa okozta kiesést. Ez a csökkentés alig 15 milliárdot venne ki a büdzséből, aminek a pótlásához elegendő lenne évi 13 ezer új lakás.

Akkor is megvan azonban a fedezet, ha a kedvező hatásokkal nem számolunk: idén csak a fogyasztási adókból 155 milliárdos lehet a többlet (a Költségvetési Felelősségi Intézet technikai kivetítése szerint), míg jövőre a magasabb bázis miatt a büdzsében számoltnál 123 milliárddal jöhet be több. Ha ez így lesz, akkor az áfacsökkentéshez a költségvetést sem kell módosítani, hiszen a meghatározott keretszámnál a kiesésekkel együtt is több jön majd össze 2016-ban.