Nem csak az űrtechnikában, az üzletben is áttörést hozhat a SpaceX

Hatalmas technikai bravúrt hajtottak végre a SpaceX mérnökei és a NASA szakemberei azzal, hogy épségben hozták vissza a Cape Canaveral-i bázisra a cég által kifejlesztett hordozórakétát. A hétfő éjjeli földet érés azért is különleges, mert először tudták függőlegesen és sértetlenül letenni a rakétát, amely így a szükséges karbantartás után elvileg ismét szállíthat utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), vagy helyezhet műholdakat Föld körüli pályára. Erre azonban nem kerül sor, mert mint Elon Musk, az innováció megszállottjaként ismert üzletember, a SpaceX alapítója jelezte, ez a Falcon–9-es a továbbiakban tesztelési célokat szolgál majd. Ahhoz ugyanis meglehetősen drága, hogy már most múzeumi tárgyként porosodjon, viszont a hajtóműkísérleteknél hasznát látják. Igaz, Musk – a Verge tudósítása szerint – nem zárta ki, hogy a következő példányok már menetrendszerűen „lifteznek” a Föld és az űr között. A legutóbbi, áprilisi landolási kísérlet már biztató volt, a hordozó a légkörbe érve már a megfelelő sebességre lassult le, de a fogadására felkészített, floridai partoknál úszó platformmal való találkozás végzetesnek bizonyult. Ezúttal szárazföldre navigálták a Falcon–9-es típusú rakétát.

Ahogy a hordozórakéta leszállt, úgy katapultált volna a gyártó SpaceX árfolyama – ha tőzsdén lenne a cég. Musk azonban biztos volt a sikerben, saját vagyonából és magántőke bevonásával fejlesztette vállalkozását, amely hétfőn új fejezetet nyitott az űrtechnológiában. Költségvonalon is, hiszen az újra használható hordozórakétákkal nagyságrendekkel olcsóbbá válik mind a teherszállítás, mind az immár egyre elérhetőbb közelségbe kerülő űrutazás. Ha űrturistákat nem is, űrhajósokat már fellőnek 2017-ben az űrállomásra a NASA megrendelésére, bár erre a feladatra mind a SpaceX-nek, mind a Boeingnak élő szerződése van a hivatallal. A cél az oroszoktól való függés felszámolása.

A kereskedelmi hasznosítás is ragyogó üzletet jelent a SpaceX-nek, a cég valamennyit engedhet áraiból. Egyébként szinte mindent üzleti titokként kezelnek, így azt sem lehet tudni, mennyit fizetett az Orbcomm a 11 kommunikációs műhold pályára állításáért. A kiszivárgott hírek öt- és hétmillió dolláros felszállásonkénti tarifákról szólnak. Hatalmas anyagi sikerrel kecsegtet még a Föld körüli műholdas internethálózat létrehozása, amellyel a még netmentes fehér foltok felszámolhatók. A Facebook, a Google és a Microsoft is tervez ilyen projektet, de a SpaceX összefüggő műholdas megoldása tűnik a legkönnyebben megvalósíthatónak. Az utóbbi kilenc évben hétszer vont be tőkét a SpaceX, legutóbb, januárban épp a Google és a Fidelity befektetési társaság adott egymilliárdot egy 8,5 százalékos részvénycsomag fejében. Ennek 90 százalékát sajtóhírek szerint a Google adta a műholdas internetkutatások finanszírozásához, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika lefedetlen részeinek „behálózására”. A tőkeemelés alapján a SpaceX piaci értéke 12 milliárdra tehető, ami az utazásmegosztási szolgáltatást nyújtó Uber 60-70 milliárdjával összevetve aprópénz. Iparági források szerint a SpaceX fejlesztéseinek finanszírozásához már jövőre megkezdheti a tőzsdei részvénykibocsátás előkészületeit, s ha továbbírja sikertörténetét, akkor a részvénye is kiváló befektetés lesz.