Legalább háromszázezer forintot kereshetnek a budapesti taxisok, akik piaci információink szerint havonta körülbelül átlagosan 2500 kilométert tesznek meg kocsijaikkal. A 280 forintos kilométerárral számolva ez 700 ezer forint bevételt jelent. Ezzel szemben áll a körülbelül 300-350 ezer forintos havi költség, amelyből az egyik legnagyobb tétel az egyre olvadó üzemanyagár, a tagdíj és a közteher. A vállalkozónak egyéb – nem rendszeres – kiadásaik is vannak a taxizással kapcsolatban, mint például a taxaméter vagy a bankkártya-leolvasó beszerzése, illetve a jármű fenntartási költsége. Ezeket is figyelembe véve a Budapesten dolgozó körülbelül mintegy ötezer taxis – akik közül körülbelül kétezer alkalmazottként dolgozik – havi 300 ezer forint körüli jövedelemhez juthat. Ezt a biztos bevételt, illetve piacot igyekeznek megvédeni az 1200 gépkocsivezetőt alkalmazó Ubertől. A két csoportnak nagyságrendileg eltérőek a költségeik, és nehezebben deríthető fel, hogy egy-egy uberező mekkora bevételhez jut, de vélhetően a taxisoknál kevesebb pénzt rak zsebbe, hiszen nem „fő tevékenységként” fuvaroznak.
A taxisok változatos eszközökkel próbálnak gátat szabni az Uber térnyerésének. Most például a fuvarmegosztóhoz köthető törvénysértések felszámolásához kért segítséget Orbán Viktor miniszterelnöktől az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz). Kezdeményezik a törvénytelenül működő szolgáltatók internetes elérésének betiltását mindaddig, amíg azok meg nem felelnek a hatályos szabályozásnak – olvasható levelükben.
Az Uber semmilyen jogszabálynak nem felel meg, sofőrjeik nem fizetnek adót, ezzel éves szinten hárommilliárdos bevételtől fosztják meg a büdzsét – húzta alá Metál Zoltán, az OTSZ elnöke. (Az Uber minden közleményében kiemeli, hogy fizetnek adót). A szervezet egyetért a Budapesten második napja demonstráló taxisok céljaival, de a megoldást a tárgyalásban látja. Arra is fel vannak készülve, hogy bíróságon érvényesítsék jogaikat – jelezte Metál. Az elnök szerint ha az Uber-jelenségnek nem állítanak gátat, akkor más piacokon is eluralkodik a gyakorlat – például a lakáskiadás, turizmus –, miközben az állam jelentős adóbevételtől esik el.
Az Uber veszélyes jelenség – fogalmazott Dudás Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közlekedési osztályának elnöke. Miközben innovatív megoldást kínál – amelyet a taxisok is támogatnak –, azon munkálkodik, miként lehet az adót kipumpálni az országból, illetve feketejövedelmet kínál a gépkocsivezetőknek. Az Uber célja, hogy tönkretegye a magyar taxisokat, s utána áremelést hajtson végre a piacon – vetítette előre Dudás.
A taxisoknak nem az a gondjuk, hogy egy új versenytársat kaptak, hisz a szabályozások megváltoztatása előtt 20-21 taxiscég volt a piacon, ma pedig kilenc fuvarszervező működik – mondta a Világgazdaságnak Tamás Miklós, a BKIK taxiszakmai kollégiumának elnöke, aki hozzátette: a taxisok azért tiltakoznak az Uber és a hozzá hasonlók ellen, mert azok illegálisan működnek. Emiatt kínálhatnak alacsonyabb árakat, torzítva a versenyt.
Az Ubert a világ több pontján ellenállás fogadja, és például Spanyolországban sikerült kiharcolni, hogy 2014-től a szolgáltatók blokkolják az elérését – mondta Peredi Péter, a Fuvosz főtitkára. Budapesten egyebek között azért sem sikerült eddig érdemi eredményeket elérni, mert kevés a szakember az ellenőrző hatóságoknál – válaszolta a Világgazdaságnak Peredi. A főtitkár bízik a megoldásban és abban, hogy a kormány kiáll a legálisan működő taxisok mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.