Kínos lopások, csúnya másolások Hollywoodban - Ki lehet dumálni?

Úgy látszik, hogy eleinte William Faulknernek, majd később Picassónak tulajdonított idézetet, amely szerint „az éretlen művészek másolnak, a nagy művészek pedig lopnak”, sokan szó szerint veszik Hollywoodban. Mindjárt itt van a legújabb botrány, amely arról szól, hogy Quentin Tarantinót 100 millió dollárra perelik lopás miatt. A kultrendező ellen két forgatókönyvíró, Oscar Colvin Jr. és fia, Torrance J. Colvin indított jogi eljárást. Nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy Tarantino több karaktert és fordulatot is az ő, Freedom című forgatókönyvükből kölcsönzött a 2012-es, Django elszabadul című alkotásához. Beadványukban az írók úgy fogalmaznak, hogy a rendező „bevallottan tolvaj”, hiszen korábban ő maga nyilatkozott úgy, hogy „a valaha készült minden egyes filmből lop”. Az már a bíróság dolga lesz, hogy eldöntse, mi a különbség a filmes utalás és a filmes lopás között, de Colvinék azt állítják, hogy konkrét bizonyítékaik is vannak. Elmondásuk szerint eljuttatták az általuk írt forgatókönyvet a William Morris Agency nevű ügynökséghez, ahol Tarantinóval való közös együttműködéssel kecsegtették őket. Épp ezért gondolják azt, hogy Tarantino látta a forgatókönyvüket. Miután pedig a Django elszabadul vetítésén a saját ötleteik és figuráik köszöntek vissza a vászonról, a pereskedés mellett döntöttek.

Egyébként Tarantino bevallottan Sergio Corbucci Django című 1966-os spagettiwesternjét gondolta újra, de Colvinék másként látják a helyzetet. Szerintük a Django csak ihletet adhatott, és az ő könyvük fő vonalát és fordulatait „tarantinósította” a rendező, akinek ez a filmje volt az eddigi legjövedelmezőbb mozija. Nem kevesebb, mint 425 millió dollárt (123 milliárd forint) hozott a konyhára.

Nem ez az első ilyen ügye Tarantinónak. Az egyik legnagyobb sikere, a Kutyaszorítóban kapcsán is felmerült már a lopás gyanúja. Ringo Lamnak, akit a hongkongi vérbalett kismesterének tartanak, Lángoló város című filmjét másolta le az elejétől a végéig a rendező. Bár azt mindjárt tegyük hozzá, hogy nem ugyanabban a sorrendben. Noha per nem lett belőle, de Hollywoodban sokan gondolják azt, hogy pofátlan nyúlásról volt szó.

Mások szerint viszont ez tévedés. A romantika óta szokás a művészi alkotásokon számon kérni az eredetiséget, viszont ez a gondolat a mai modernen túli korra erősen idejétmúlttá vált. Mert bár az ötlet lehet, hogy lopott, de a megvalósítás nagyon is eredeti. A Kutyaszorítóban esetében ugyanis a szövegelés a cselekmény motorja. A dumálás világmagyarázattá válik. A szereplők nem valamiről konkrétan nyomják a sódert, hanem mindenről mellékesen beszélnek, mégis a film során a sok mellékes megjegyzés egy kerek egésszé válik.

Nagy kártérítések jártak már

Nicsak, ki beszél!
Amy Heckerling 1989-es romantikus vígjátéka John Travoltával nagy siker volt. Ám a bemutató utáni bírósági tárgyalás során kiderült, hogy Heckerling kérésére már három évvel korábban előálltak egy kísértetiesen hasonló sztorival fiatal írók, de abból nem lett semmi. A bíróság kimondta: túl nagy átfedések vannak a két történet között. Peren kívül állapodtak meg, az összege nem ismert.

Rocky
Sylvester Stallonénak átütő sikert hozott a film, viszont a rendező gyakorlatilag lenyúlta Chuck Wepner bokszoló történetét. Eleinte Stallone minden vádat tagadott, de aztán felajánlotta a bokszolónak, hogy szerepet ad neki a következő filmjében. Ez sosem történt meg. Wepner amikor hangot adott csalódottságának, Stallone peren kívül megegyezett vele. Az összeg nem ismert.

Egy maréknyi dollárért
Sergio Leone spagettiwesternje Clint Eastwood főszereplésével kultikus alapművé vált. Amikor Akira Kuroszava megnézte a filmet, csak ennyit üzent Leonénak: „Jó film, tényleg, csak éppen az enyém.” Majd a számlát is benyújtotta, mondván, hogy sok pénz kell neki is a filmkészítéshez. A világhíres japán filmrendező peren kívül kapott 100 ezer dollárt és 15 százalékot a mindenkori nyereségből.

Terminátor
A sci-fi történelem legtöbbet pereskedő alakja, Harlan Ellison jól járt, miután James Cameron Terminátor című filmjét beperelte. Ellison azt állította, hogy ő már jóval korábban emberi kinézetű, de elpusztíthatatlan robotokról és a jövőből jött katonákról írt. A vita nem tartott sokáig, peren kívül megegyeztek. Állítólag szép kis summa ütötte Ellison markát.