Távolodás a mélyponttól

Mindössze 7612 lakás épült tavaly Magyarországon, alig ötöde a piac utolsó jó évének számító 2008-ban átadott több mint 36 ezer új lakóingatlannak, de még tavalyelőttihöz képest is 9 százalékos a visszaesés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A fellendülés jelének tekinthető ugyanakkor, hogy az év folyamán

12 515 új lakásépítési engedélyt adtak ki, vagyis 30 százalékkal többet, mint egy évvel korában, sőt Budapesten 73 százalékkal több ingatlannak adtak zöld utat a hivatalok. Az új építésű lakások esetében az 5 százalékra csökkentett áfa és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) kibővítése várhatóan újabb lendületet fog adni a lakásvásárlási és -építési kedvnek. A kormányzati intézkedések hatására várhatóan nagyon sok, korábban leállt projektet indítanak újra a fejlesztők, illetve az egyéni építtetők aktivitása is nőni fog – vélekedett Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Az elmúlt másfél-két évben kiadott építési engedélyekre alapozva az idén az új lakások építése elérheti, illetve meghaladhatja a 10-12 ezret.

A CSOK hatásával kapcsolatban azonban több tényező miatt is csak óvatosan mernek becsülni az ingatlanpiaci elemzők. Egyrészt a nagyobb mértékű kedvezményhez nem elég a megfelelő gyermekszám vagy -vállalási szándék, de a családnak hitelképesnek is kell lennie, és az utódok felnevelésének költségei mellé a törlesztőrészletek folyamatos fizetését hosszú távon is vállalnia kell. Soóki-Tóth Gábor szerint mindezek alapján különösen a fővárosban – a 35 milliós határ miatt – inkább az alacsonyabb árfekvésű peremkerületekben és az agglomerációban, illetve vidéken a jó munkaerő-piaci helyzetű északnyugati országrészben, valamint az ipari beruházásokban bővelkedő nagyvárosokban lesz érezhető hatása az otthonteremtési támogatásnak.

Az OC elemzői arra számítanak, hogy a CSOK-ra elvileg jogosult több százezer családnak 10-20 százaléka adhat be támogatási kérelmet, ami 2016 és 2019 között összesen 50 és 100 ezer közötti igénylőt jelent. A kereslet élénkülésével az idén vélhetően még nem tudnak lépést tartani az ingatlanfejlesztők, így rövid távon – nagy regionális eltérésekkel – 5–25 százalék közötti árnövekedésre lehet számítani az új lakások piacán. Csak egy bizonyos pontig tudnak emelkedni az árak, hiszen ha a drágulás már akár több millió forintot is elvesz a CSOK-kedvezményből, akkor visszaesik a kereslet.

VG-szakértő: Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke

A családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) a kormány gyúrt egy nagy hógolyót, de ahhoz, hogy ebből – jó értelemben vett – lavina váljon, vagyis hogy jelentős mértékben fellendüljenek a lakásépítések, több területen további összehangolt lépésekre volna szükség. A legfontosabb a megfelelő piaci finanszírozási háttér megteremtése volna, ami a jelenlegi CSOK-kedvezményezetteknél jóval szélesebb rétegeket ösztönözhetne lakásépítésre és -felújításra. Például a skandináv országokban, Németországban vagy éppen Japánban a kereskedelmi bankok 3,4–4,8 százalékos teljes hiteldíjmutatóval kínálnak piaci hiteleket, miközben Magyarországon 5,8 és 20 százalék között mozog ez a mutató. Emellett elengedhetetlen a lakásfelújítások támogatása az eddiginél jóval nagyobb mértékben. Ezen a téren az ÉVOSZ azt javasolja, hogy a 27 százalékos áfa összegéből 30 százalékot, de legfeljebb 3 millió forintot lehessen visszaigényelni renoválás esetén.