Elhallgatott ügyek

Számos új bűnözői megoldásra hívta fel a figyelmet a szakember. Ilyenek például a 3D-nyomtatóval készített rakomány- és raktérzárak, amelyek minden elemükben hasonlítanak ez eredetihez.

Az ellátási láncot érintő bűnelkövetés a Cargo Crime egy másik újdonsága, amikor az elkövetők magukat rejtik el egy küldeményben, és adják fel, majd az áruszállító jármű rakterében kibújnak a csomagból, és megdézsmálják a raktérben lévő többi küldeményt. Az eltulajdonított árukkal együtt pedig vagy visszamásznak a saját csomagjukba, és hagyják magukat kézbesíteni, vagy társaikkal kommunikálva megállásra kényszerítik a szállító járművet, amelyből rövid idő alatt kijutnak, átszállnak a társaikhoz, és folytatják útjukat. Ezekből az akciókból a gépjárművezetők a legtöbb esetben szinte semmit sem vesznek észre, és a nyomkövető rendszerek sem érzékelnek semmilyen problémát, mivel a szállító jármű ténylegesen csak percekre áll meg a saját haladási irányában.

A szakember szerint fontos szembenézni azzal, hogy az elkövetői kör nagyon profi. A legmodernebb technikával vannak felszerelve, és folyamatosan kommunikálnak egymással országhatárokon átnyúlóan is.

A másik oldalon azonban tabu témaként kezelt ügyek találhatók. Óriási problémának tartja Papp Róbert, hogy a bűnözők nagyon jól elevickélnek a hatóságok tehetetlensége, a piaci szereplők érdektelensége és a munkavállalók tudatlansága okozta zavarosban. A piaci szereplők sokkal inkább elhallgatják az ügyeket, ahelyett hogy beszélnének azok okairól, megoldásairól, és megosztanák egymással tapasztalataikat. A hatóságok nem keresik az összefüggéseket, és szakmai szempontok szerint sem képesek megítélni a cselekményeket. Az együttműködés más uniós hatóságokkal pedig rendkívül alacsony szinten és minimálisan történik.

A probléma megoldását azonban minden esetben házon belül célszerű kezdeni, és onnan haladva kifelé bővíteni – véli a szakember. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kockázati értékekhez képest mennyire alacsony költségeket szánnak az érintettek a biztonságra. Ez pedig már önmagában is különösen nagy veszély.

Papp Róberttől megtudtuk, hogy az ellátási láncot érintő bűnelkövetésről nincs magyarországi adat, mert hazánkban a Cargo Crime nem egy külön Btk.-kategória, itt ez lopásnak minősül. Az ügyészségi statisztika maximum a járműről, az abból való lopást tartja nyilván, de ebbe az is beletartozik, ha egy személygépkocsi hátsó üléséről lopják el a napozótáskát, így ez erre a célra nem használható.

A legtöbb eset jelenleg Németországban az őrzött parkolók hiánya miatt van. Továbbá Franciaországban, illetve Angliában a menekültek miatt – vagy csak a számlájukra írva – történik. Magyarország kevéssé fertőzött, de nemzetközi viszonylatban erősen felülreprezentáltak vagyunk, mivel rengeteg külföldön bejelentett eseménynek van valamilyen magyar vonatkozása.

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Biztonságos ellátási lánc címmel rendezett kétnapos logisztikai konferenciát és fórumot. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) kongresszusán pedig külön szekcióban vitatták meg a kérdést. Cél, hogy felhívják a figyelmet a kockázatokra – a bűnelkövetésre, a raktárakból történő lopásra, komplett vagy részszállítmányok eltulajdonítására, a munkavállalók által elkövetett visszaélésekre, azokra az eseményekre, amelyek kimondatlanul is, de ott vannak a mindennapi ügymenetben – és azok hatásaira.

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Biztonságos ellátási lánc címmel rendezett kétnapos logisztikai konferenciát és fórumot. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) kongresszusán pedig külön szekcióban vitatták meg a kérdést. Cél, hogy felhívják a figyelmet a kockázatokra – a bűnelkövetésre, a raktárakból történő lopásra, komplett vagy részszállítmányok eltulajdonítására, a munkavállalók által elkövetett visszaélésekre, azokra az eseményekre, amelyek kimondatlanul is, de ott vannak a mindennapi ügymenetben – és azok hatásaira.-->