Élvonalban a magyar kereskedelem

A bolti kiskereskedelmi forgalom 2015-ben – Ciprus, Finnország és Görögország kivételével – valamennyi európai országban jelentősen nőtt – állapította meg Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének konferenciáján. Ez nem is csoda, hiszen az EU 28 tagállamában az egy főre jutó vásárlóerő tavaly már a 16 ezer eurót is elérte az elmúlt évek dinamikus növekedése után. A magyarországi 5 százalékos forgalombővülésnél magasabb csak Észtországban volt megfigyelhető. A németországi GfK Geomarketing becslése szerint az idén további 1,1 százalékos növekedés várható Európa legtöbb országában, ám Magyarországon és a környező országokban ennél jelentősebb erősödés valószínűsíthető.

A hazai kiskereskedelemre egyidejűleg hatnak pozitív és negatív hajtóerők. A pozitív hatások közül kiemelkedő a fontossága annak a ténynek, hogy a lakosságnál megjelenő bérek növekednek, és ezeket kiegészítik a külföldről hazautalt, már látható nagyságrendű pénzek is. Emellett az alacsony infláció is pozitívan hat a forgalomra, amelyet a már csökkentett, illetve egyes termékeknél a várhatóan csökkenő áfa is támogat. Ezek együtt árcsökkenést eredményeznek, ami szintén a vásárlásokat hajtja. A devizahitelek rendezése szintén a pozitív hatásosok között szerepel a szakértők szerint, valamint az online kasszák fehérítő hatása is növelte a forgalmat.

A vasárnapi boltzár eredményeképpen a kiskereskedelem várt visszaesése sem következett be, az újranyitás hatására pedig valódi növekedést várnak az iparág szereplői. Ugyanakkor a munkaerőhiány a negatív oldalon visszahúzó erejű, és az iparágnak egyben a legfeszítőbb problémája. Emellett fel kell készülni arra, hogy a külföldre áramló magyar munkaerő nagy része nem tér vissza belátható időn belül, mert ehhez lényeges béremelésre lenne szükség. Szintén a negatív oldalon szerepel a lakossági költések és a megtakarítások nem megfelelő megoszlása, azok egyensúlytalansága.

Emellett a kereskedelmet befolyásoló szabályozói környezet szigorú feltételei és kiszámíthatatlansága mindenképpen visszafogja az iparág fejlődését – olvasható a GfK anyagában. Ha a makrogazdasági alapok támogatják a háztartások költési hajlandóságának növekedését, akkor várhatóan erősebb kereskedelmi növekedés prognosztizálható. A fő kérdés az, hogy vajon milyen ütemben tér vissza a vásárlói kedv. Kozák Ákos szerint erre maximum fél-egy évet kell várni, mert az év eddigi forgalmi mutatói is pozitívak, és a szektor szereplői azonnal rugalmasan tudnak reagálni a változásokra.