Folytatódik az áfacsökkentés

Mintegy 175 milliárd forintos lyukat üt a büdzsében a baromfihús, a tojás és a tej áfájának 5 százalékra, valamint az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 18 százalékra csökkentése a Világgazdaság becslései szerint. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek nyilatkozva jelentette be, hogy a kormány jövőre folytatni kívánja az áfa-csökkentést, és 2018-ban az éttermi szolgáltatásoknál is 5 százalékra viszik le az áfát. Ez számításaink szerint újabb 87 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésben.

A bejelentett intézkedések közül a legkisebb kiesést az internet áfájának – már korábban is beharangozott – 9 százalékpontos mérséklése jelenti. Ennek költségvetési hatását a Világgazdaság kérdésére válaszolva korábban évi 13 milliárd forintosra becsülte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A legnagyobb tétel az éttermi szolgáltatások áfájának mérséklése lesz: itt 60 milliárd forint kieséssel számolhat már jövőre a kabinet, tekintettel arra, hogy a vendéglátás forgalma igencsak kiemelkedő 800-900 milliárd forint évente. Ezt az összeget nagyrészt ráadásul a Magyarországra látogató turisták spórolhatják meg – a másik oldalról: ennyivel lesz versenyképesebb a hazai vendéglátó szektor a külföldi versenytársakhoz képest. A képet persze árnyalhatja, ha egyes termékek – például a szeszesitalok - fogyasztására esetleg mégsem esik majd a kisebb áfa hatóköre alá.

Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a sertéshús terhének idei mérséklését követi, és részben a feketegazdaság visszaszorulásával is járhat – legalábbis az ágazati szereplők részben ezért szorgalmazták a változtatást. Így a forgalomból becsült nettó költségvetési kiesés mellett elképzelhető, hogy többletbevételekre is szert tesz a büdzsé. Ezekkel nem számolva mindenesetre a tej áfájának 22 százalékpontos mérséklése 55, a baromfihúsoké 33, a tojásé pedig 14 milliárd forintos bevétel-kiesést hozhat a büdzsének.

Az áfacsökkentés okozta hiányt a kabinet nem kívánja más adók emelésével vagy kiadások csökkentésével megtakarítani - sőt. Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány „megnyitja a béremelés lehetőségét jövő évi büdzsében”. Hozzátette, hogy az ágazati egyeztetések még nem zárultak le, de a szükséges források rendelkezésre állnak majd. Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mindezt azzal konkretizálta: az oktatásban folytatódik a béremelés, a szociális és a kulturális területen is tervezik a keresetek fejlesztését, és az egészségügyben pedig többlépcsős növelést gondoltak el – de még egyeztetnek. A kiadási oldalon ezen kívül további százmilliárd forinttal emelik meg a lakástámogatási keretet, mert a minisztérium szerint jövőre nagyobb számban indulnak meg az állami támogatást is élvező építkezések. Természetesen számolnak a bankadó további – már bejelentett – csökkentésével is, bár Varga az erre irányuló kérdésre azt mondta, hogy az ügyben még nem zárultak le az egyeztetések az Európai Bizottsággal.

Erre azért lehet szükség, mert a kormány az áfacsökkentés és a lakásépítési kiadások növelésének fedezetét nagyrészt a hiánycél megemelésével fedezi. A bejelentés szerint ugyanis jövőre a kormány 2,4 százalékos hiánnyal számol, márpedig eredetileg – a tavaly leadott konvergencia-programban – 1,7 százalékot vállalt. A kettő között mintegy 260 milliárd forint a különbség, vagyis jut belőle áfacsökkentésre és lakásprogramra is.

A kormány lehetőségeit persze elvben tovább bővíti a gazdasági növekedés is, jövőre 3,1 százalékos bővülési ütemmel számolnak, ez azonban nem új: az egy évvel ezelőtti konvergencia-programban is ugyanez a jóslat szerepelt. A növekedésből persze eleve volt 100-150 milliárd forint mozgástere a kormánynak, amit kiegészíthetnek majd a további feketegazdaság elleni intézkedések. Tovább bővíthetik az online pénztárgépek alkalmazására kötelezettek körét – Varga a magánorvosi praxisokat említette -, és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) továbbfejlesztésével megoldják a menet közbeni súlymérést is. Ezen kívül beindítják az elektronikus számlarendszert is.

A nullás költségvetést persze így nehezebben lehet megvalósítani, de erre szolgál majd a büdzsé új szerkezete: lesz egy olyan fejezet – az állam működési kiadásai és bevételei -, amelyet nullszaldósra terveznek. Elkülönítik még továbbá a hazai, és egy külön kötetben az uniós fejlesztéseket is – utóbbiakból jön majd össze a hiány, amihez mindössze 900 milliárd forintnyi fejlesztést kell majd csak csokorba rendezni.

A költségvetés tervezetét átküldték szerdán a Költségvetési Tanácsnak, amelynek tíz napja van azt elbírálni. Április végén pedig az új konvergencia programot is benyújtják majd Brüsszelnek.