Lázárék magyar árukat akarnak a polcokon

A Miniszterelnökség azt tervezi, hogy első körben a tej és az alma esetében kötelezően előírnák a kiskereskedelmi láncoknak, hogy mennyi legyen a hazai áruk aránya a polcokon – tudta meg a Népszabadság. A kancelláriát vezető Lázár János már korábban megemlítette, hogy a kormány új intézkedésre készül, mert nem tetszik neki, hogy a kiskereskedelmi szektorban nincs nemzeti többség, ami hátrányosan érinti a magyar mezőgazdaságot. A tervezett szabályozás szerint bizonyos termékkörökben legalább 60 százalékban kellene magyar árukat kínálni.

Első körben próbaképp a tejre és az almára vonatkozna az intézkedés. A kormány mindkét termékkör esetében tüzet oltana, hiszen a tejtermelők a rendkívül alacsony felvásárlási árak, illetve részben a széles körű áfacsalással behozott külföldi termékek miatt kerültek nehéz helyzetbe, az almatermelők pedig az orosz embargó miatt szenvednek. A napilap szerint a kabinet annak ellenére elszánt, hogy az ilyen típusú szabályozási kísérletek Brüsszel ellenállásán el szoktak bukni. A siker érdekében nem piacvédelmi okokkal, hanem fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi magyarázattal tervezik indokolni a lépést.

Ugyanennek a témának már egyszer sikertelenül futott neki a Gyurcsány-kormány, amely 2009-ben Gráf József agrárminisztert küldte csatába az importáruk ellen a magyar termelők és gyártók védelmében. A hosszadalmas és vitás egyeztetésekkel összehozott élelmiszeripari etikai kódex legfontosabb intézkedése lett volna, hogy bizonyos termékkörökben 80 százalékban határozta volna meg a magyar termékek minimális arányát az áruházak polcain. Ám ezt a pontot akkor egyértelműen elkaszálta a Gazdasági Versenyhivatal, mivel az uniós joggal ellentétesnek találta, hiszen egyik tagország termékét sem lehet előnyben részesíteni a másikéval szemben.

„Nehezen hiszem, hogy a kormány talál olyan szabályozási módot ebben az ügyben, amely nem sérti a termékek és szolgáltatások szabad áramlásának közösségi alapjogát, de ha igen, akkor a kereskedők állnak elébe” – hangsúlyozta a Viággazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint ugyanis a kereskedőknek is az az érdekük, hogy minél több magyar terméket áruljanak, mivel a vásárlók körében egyre előkelőbb választási szempontnak számít az áru hazai eredete, de a legfontosabb még mindig az ár. (Jelenleg mintegy 70 százalékra tehető a hazai arány az élelmiszereknél.) Ráadásul önmagában a polcarány előírásával még nem is menne sokra a kormány, hiszen nagyon sok múlik a termékelhelyezésen, de még ha előkelő helyre teszik is a magyar árukat, nem biztos, hogy a vásárló azokat fogja választani. Ilyen alapon a gyártóknak is elő kellene írni, hogy milyen arányban használjanak fel magyar alapanyagokat.

Vámos György egyetért a tejtermelőkkel abban, hogy ha az UHT-tejek áfáját is lecsökkentenék a friss tejéhez hasonlóan 5 százalékra jövőre, akkor jelentősen visszaszorulna az áfacsalás mértéke. Lényegében hasonló a helyzet az almánál is, amelynek szürke-fekete kereskedelme eléri a 30-40 százalékos arányt. Vámos György szerint inkább egyéb eszközökkel kellene elősegíteni a magyar áruk arányának növekedését, például az élelmiszeripari fejlesztések támogatásának növelésével. Erre a főtitkár szerint mutatkozik is kormányzati szándék, hiszen a jövő évi költségvetésben 100 milliárd forintos pluszt ígér a kormány az élelmiszeriparnak.