Budapesten bővül, más régiókban inkább visszaesik a kiskereskedelem

Miközben az első negyedévben országos átlagban 4,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavalyhoz képest, a régiós adatok szerint ugyanakkor csak Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon volt növekedés, a többi régióban csökkent a forgalom – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A központi régióban jóval az országos átlag felett, 14,4 százalékkal bővült a forgalom az év első három hónapjában, ezen belül Budapest 18,1 százalékos növekedést ért el. A főváros dominanciáját jól mutatja, hogy a 2042 milliárd forintos első negyedéves forgalomnak csaknem negyedét, 568 milliárdot itt költöttek el a vásárlók.

Az erős ipari bázissal rendelkező Nyugat-Dunántúl boltjai is csak egy százalékponttal haladták meg az országos átlagot, a többi régió viszont ez alatt teljesített. A legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ami aligha meglepő, hiszen szinte minden szempontból ezek számítanak a leghátrányosabb helyzetű térségeknek Magyarországon. Az ország nyugati felében összességében 0,3 százalékkal bővült a forgalom, miközben a keleti oldalon 2,8 százalékos csökkenést mértek.

Ugyanakkor tény, hogy a kiskereskedelmi szektor dinamikusan növekszik Magyarországon: a legfrissebb, májusi nyers adatok szerint 6,8, a naptárhatástól megtisztítva pedig 5,7 százalékkal nőtt a boltok és áruházak forgalma az előző év azonos időszakához képest. Az adatok különösen jó eredménynek számítanak annak fényében, hogy az idénre valószínűleg már kikopott az online kasszák bevezetésének „fehérítő” hatása.

Fő húzóerőnek májusban is az üzemanyagok forgalma számított, amely 9 százalékkal bővült. Az idei áprilisi áremelkedés miatti átmeneti csökkenés ellenére tavaly óta felfelé ívelnek az üzemanyag-eladások. Bár az iparcikkek forgalma az előző hónaphoz képest csökkent, ám még mindig 6,8 százalékkal bővültek az eladások májusban, amiben már valószínűleg szerepet játszottak a foci-Eb által felhajtott televízió- és egyéb műszakicikk-vásárlások. Ezúttal még az év elején és húsvétkor is gyengébben szereplő élelmiszer-eladások is jobban alakultak valamivel: az április 3,9 százalék után 4,4 százalékra gyorsult a növekedés.

Az elemzők szerint az év során tartósan magas maradhat a kiskereskedelmi forgalom bővülése a reálbérek jelentős további növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt. A Takarékbank például éves átlagban 5 százalék közeli növekedésre számít a tavalyi – az online kasszák bevezetése miatti fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. A következő hónapban ráadásul kifejezetten gyors lehetett a forgalom növekedése a labdarúgó-Eb hatására.