Célt ért és célt tévesztett a Microsoft

Beválni látszik a Steve Ballmert két évvel ezelőtt a vezérigazgatói székben váltó Satya Nadellának a felhőszolgáltatásokra építő új stratégiája. A Microsoft egyre több ügyfele vált ugyanis a hagyományos szoftvervásárlásról a bérlésre, s a felhőből szerzi be a számítógépéhez szükséges programokat, s ott tárolja adatait. A vállalati ügyfeleknek kifejlesztett felhőplatform, az Azure bevételei megduplázódtak a júniussal zárult üzleti év negyedik negyedében.

A felhőből 7 százalékkal több, összesen 12,1 milliárd dollár bevétele származott a Microsoftnak, ezt 2018-ra 20 milliárdra szeretnék feltornászni. Viszonyításképpen: a cégóriás bevétele a negyedévben 22,6 milliárd dollár volt, félmilliárddal több az előzetes elemzői várakozásoknál. Az egy részvényre eső 69 centes adózott nyereség is felülmúlta az 58 centes várakozásokat, nem is csoda, hogy a szoftvergyártó árfolyama 4,7 százalékot erősödött a gyorsjelentés hírére.

A kurzus az utóbbi egy évben 14 százalékkal ment feljebb – írja a Bloomberg. Bár a nyereségadatok tetszetősek, a BBC-nek nyilatkozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a felhőből komoly vihar alakulhat ki. A magasabb profittartalmú hagyományos szoftvereladások törvényszerű csökkenését ellensúlyozó felhőszolgáltatásoknak ugyanis jóval alacsonyabb a nyereséghányada. Az átmenet előrehaladtával a magas nyereséghez szoktatott részvényeseket keserű csalódás érheti majd.

Korántsem lehet elégedett a cég a 2014-ben 9,4 milliárd dollárért megvett Nokia teljesítményével, az ügylethez kapcsolódó kötelezettségek a negyedévben 1,1 milliárd dolláros kiadással jártak, ideértve a 8 ezres elbocsátással járó kifizetéseket és az épp aktuális átszervezés költségeit. A Nokia-befektetést már nullára írták a Microsoftnál, amely valahogyan nem hajlandó tudomásul venni, hogy a Windows operációs rendszernek túl erős versenytársai vannak az okostelefon-piacon, egyszerűen nem bírnak jelentős számú ügyfelet magukhoz átcsábítani a Google Android és az Apple iOS alapszoftveréhez hozzászokott felhasználói táborból.

A két legnagyobb okostelefon-piacon marginális a Windows részesedése: Észak-Amerikában 1,6, Kínában pedig 0,4 százalékos. Ebben a kudarcban nagyban felelős az, hogy elismerték: nem tudják teljesíteni a valamennyi okoseszköz és számítógép összekapcsolására kifejlesztett univerzális operációs rendszer, a Windows 10 elterjesztésre szőtt terveiket. Az egy éve debütált Windows 10-est eddig mindössze 350 millió eszközre telepítették fel, az egymilliárdodik letöltést elvileg 2018 júniusára kellene elérniük.