Így búcsúzik az Uber Budapesttől

Július 24-én, 12 órakor határozatlan időre felfüggeszti szolgáltatását Budapesten az Uber – jelentette be sajtótájékoztatóján Fekete Zoltán, a cég magyarországi operatív igazgatója. Az időzítés nem véletlen: ekkor lép életbe az a jogszabály, amelynek alapján akár el is vehetik az Uber-sofőrök jogosítványát. Az amerikai cég ezt a kockázatot nem akarta felvállalni, noha – mint Fekete hangsúlyozta – partnereik minden hatósági engedéllyel rendelkeznek. Az ő védelmükben döntöttek úgy, hogy felfüggesztik az autórendelés lehetőségét. Hozzátette: tudták, hogy nincs megfelelő jogszabály, amely az Uberhez hasonló innovatív, megosztáson alapuló szolgáltatásokat szabályozná, ezért az első pillanattól kezdeményezték a párbeszédet a döntéshozókkal. Számos levelükre csak alkalmanként kaptak választ a kormányzati szereplőktől, a személyes találkozókat is ők kérték. Sikerült tárgyalniuk a fejlesztési és a gazdasági tárca, valamint az adó- és a közlekedési hatóság illetékeseivel. A megbeszéléseken azonban a másik oldal egyáltalán nem volt konstruktív – mondta a Világgazdaságnak Fekete Zoltán.

Teljesítették a feltételeket
Végül olyan jogszabály született, amely bünteti az innovációt, hátrányos a versenyre és a fogyasztóra, és előnytelen az államnak. A lépés 1200 Uber-sofőrt és 160 ezer felhasználót érint, akik az Uber budapesti, 2014. novemberi indulása óta több tízmillió kilométert utaztak. Az Uber eleget tett a szolgáltatással szemben támasztott feltételeknek: kötelezővé tették a sofőröknek a vállalkozói adószám, a személyszállítási engedély megszerzését, a járművek vizsgáztatását. A tanfolyamok, vizsgák négy-hat hónapot vettek igénybe, és fejenként 150-200 ezer forint kiadással jártak. Azoknak a sofőröknek, akik teljesítették, illetve teljesítik az előre meghatározott feltételeket, az Uber megtérítette, illetve állja ezeket a költségeket – mondta lapunknak az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy az Uber már több száz sofőr ezzel kapcsolatos kiadásait fedezte. A személyi és tárgyi feltételeknek eleget tettek, és elektronikus számlát is adtak az utasaiknak.

Tovább lobbiznak
Az Uber tovább dolgozik azon, hogy kedvezőbbé válhasson a jogszabályi környezet, de ez elsősorban a döntéshozókon múlik. Azt viszont megvizsgálják, hogy milyen más szolgáltatásokat – például ételszállítás – nyújthatnának Budapesten. Július 24. után a magyar utasok az Uber alkalmazást a világ 479 városában – 21 uniós országban – vehetik igénybe. Az Uber megjelenését több nagyvárosban is zokon vették a piacukat féltő taxisok. Ahogy Budapesten, úgy Londonban és Párizsban is tüntettek ellene, Spanyolországban pedig bírósági eljárást kezdeményeztek a szolgáltatóval szemben. Amíg a taxisok személyszállítóként definiálták az Ubert, addig a cég magát egy informatikai alapú szolgáltatóként határozta meg. Az unió legtöbb országában azonban a megtűrt kategóriába sorolják a szolgáltatást. Az Európai Bíróság álláspontja szerint az Uber blokkolása sem lehet alternatív megoldás. (A nemrég megszületett magyar jogszabály épp ebbe az irányba mutat, úgy tudjuk, a médiahatóságnál dolgoznak azon, hogy miként lehetne az ilyen alkalmazásokat letiltani.)

Jó befektetés is lehet
Míg a világ egy részén egy konzervatív szemlélet és jogalkotás alakult ki az Uber kapcsán, addig több országban, például Észtországban, Litvániában, Finnországban nyitottabban fogadják az Ubert. Mindeközben egyre többen befektetésként kezelik az alkalmazást. Néhány napja az orosz Sberbank egyik befektetési társasága szállt be az Uberbe, egy hónapja pedig a szaúdiaktól kapott 3,5 milliárd dolláros tőkeinjekciót a cég. Legutóbb a Toyota jelentette be, hogy befektet az Uberbe.

VG-Kommentár: Hornyák József, a Világgazdaság rovatvezetője

Az Uber ellehetetlenítése a magyar urambátyám bürokrácia mintapéldája. A mesterműhöz annyi kell, hogy szabályozzunk agyon egy piacot, lehetőleg szüntessük meg a versenyt, és máris sikerül megnehezíteni a multik működését. (Ha mindezt megfűszerezzük még egy „csipetnyi” különadóval, a büdzsé is jól jár, s a siker garantált – kivéve, ha az EU beleköp a levesünkbe.) A mostani helyzetet az okozta, hogy taxicégek ki akarták pateroltatni a piacról az olcsó versenytársaikat, s elérték, hogy a kormány fix árat határozzon meg. A rendszer azonban csak addig működött, amíg az innovatív megoldásokat alkalmazó Uber be nem robbant a piacra, amellyel az agyonszabályozás miatt képtelenek voltak versenyezni a taxicégek. Erre válaszul a kormány nemhogy eltörölte volna a fix árat, és élénkítette volna a versenyt, hanem a szabályozással megnehezítette az Uber működését is. S hiába mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy órával az Uber magyarországi piacról való kiszállásának (hivatalosan: felfüggesztésének) bejelentése után, hogy „a magyar gazdaságnak minél több innovatív cégre van szüksége”, ez egy befektetőt sem érdekel. Ők azt olvasták, amikor a Bloombergtől kezdve a Financial Timeson át a WSJ-ig mindenki beszámolt az Uber magyarországi kivonulásáról, idézve a cég vezetőit, akik szerint a magyar kormány ellehetetlenítette a működésüket. Így viszont nehéz lesz tőkét vonzani az országba a következő években is, a befektetők ugyanis tényleg nem arra figyelnek, amit a politikusok mondanak, hanem arra, amit csinálnak.