Jó üzlet lehet a konzerv

Bizakodásra adhat okot az idei év a konzervipar beszállítóinak, annak ellenére hogy zöldborsóból az orosz embargó miatt némileg kevesebbet szerződtek a feldolgozók, mint korábban – fejtette ki a Világgazdaságnak Ledó Ferenc. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke lapunknak elmondta: az időjárás okozott ugyan némi kárt, de ez országos szinten nem jelentős. „Az ország egyes részein a sok eső nehezítette a betakarítást, némi fagy és minimális jégkár is adódott, de összességében nem szenvedte meg az országos termés az idei évet.”

Az országos szinten, sőt az exportvolumenét nézve is legjelentősebb növény, a csemegekukorica esetében szintén csökkent a vetésterület, immár második éve. A termés ugyanakkor egyelőre jónak ígérkezik. A már lezárult zöldborsószezon összesítései ugyan még hátravannak, ám Ledó Ferenc úgy véli, ezen a növényen sikerült nyereséget elérniük a termelőknek. Ennek hátterében az is állhat, hogy a felvásárlási árak csak kismértékben csökkentek tavalyhoz képest. Ez az első osztályú zöldborsónál 92-93 forintot jelent kilónként.

A többi fajtánál is jók az állományok, ezért bizakodók a termelők a zöldbabnál is, amely idén mintegy 3500 hektáron terem. A várható termés ebben az évben mintegy 30-32 ezer tonna lesz – mondta el az elnök. Nem jártak ilyen jól a konzervuborka termelői, a mindössze 600 hektáron termelt növényt a szabolcsi térségben alaposan megtépázta a néhány hete lesújtó jégeső. A várható termés itt 14-16 ezer tonna lehet idén.

Nyugodt, nyereséges szezonra számítanak a feldolgozók is. Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője szerint ugyan a zöldborsónak nem tett jót a sok és rossz időben érkezett eső, emiatt némileg kisebb lett a termés a vártnál, komoly probléma azonban nincs. Nagyobb gondot inkább az okoz, hogy a tisztán borsót tartalmazó konzervekre nem bővül a kereslet.

A zöldborsónak néhol ugyan ártott a sok eső, ám a csemegekukoricának használt – tette hozzá az ügyvezető. A részben öntözetlen területeken is jobb lett a termés, valamint kevesebb öntözővizet kellett a gazdáknak felhasználniuk. A nyersanyag árában ugyanakkor itt is volt némi csökkenés, jelenleg átlagosan 40-41 forintot fizetnek a feldolgozók a csöves csemegekukorica kilójáért az üzemig szállítva. Ez azonban csak átlagérték, amely nagy szórást mutat. A szállítási távolság, valamint az, hogy a termés normál, édes vagy szuperédes-e, jelentősen módosíthatja az árakat.

Az árcsökkenés hátterében az áll, hogy jó termés várható az idén, és nagyok a már meglévő készletek is, valamint részben az orosz embargó miatt nincs valódi lehetőség a növekedésre. Az euróhoz viszonyított gyenge forint azonban kedvez a döntően nyugati országokba exportáló szereplőknek.

Globális második helyezés

A Magyarországon megtermelt csemegekukorica alig 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába és a világ más részeire exportálják a hazai feldolgozók. Nem is jelentéktelen mennyiségben: Magyarország a világ második legnagyobb csemegekukorica-exportőre mind a mirelit, mind pedig a konzerv kategóriában. A fagyasztott áru tekintetében az Egyesült Államok, míg a fémdobozos kiszerelés esetében Thaiföld előzi meg a magyar kivitelt. A hazai éghajlati adottságok mellett is szükség lenne azonban az öntözés fejlesztésére, amely a közép- és kései érésű fajtáknál elengedhetetlen. A hazai, világszinten is jelentős csemegekukorica-termelés számára ezért is jelent komoly konkurenciát Thaiföld, ahol az éghajlat miatt egy évben háromszor van betakarítás. A korábban prosperáló csemegekukorica-ágazatot azonban nehéz helyzetbe hozta, hogy az Oroszország által évekkel ezelőtt elrendelt embargó megtiltja a fagyasztott áru szállítását. Igaz, a konzervárura nem vonatkozik a korlátozás.