Lakásgondok: venni vagy bérelni?

Tegnap derült ki, kiket vettek fel az egyetemekre, főiskolákra, a vidéki hallgatóknak pedig néhány héten belül lakhatásról is gondoskodniuk kell. Több lehetőség is van erre: kollégium, albérlet vagy lakásvásárlás. Ez utóbbi is egyre több család fejében fordul meg a lakáspiacon 2014 óta bekövetkezett fordulat miatt – írja az FHB Lakásárindex legújabb elemzésében. Az ingatlanárak stabilan nőnek, a hitelek olcsók, a bérleti díj pedig magas. A lakásárak viszont akkorát ugrottak tavaly, hogy érdemes utánaszámolni, mivel jár jobban az egyetemista és a család: ha ingatlant vesz, vagy ha másképp oldja meg a lakhatást.

A budapesti és vidéki egyetemi városok lakásáraiban nagy az eltérés. A fővárosban még a válság idején is 190 ezer forint fölött volt az átlagos négyzetméterár, vidéken viszont a csúcspontnak számító 2008-ban is ez alatt maradtak az árak. Mostanra a legtöbb helyszínen már a válság előtti szinten állnak az ingatlanárak, sőt meg is haladták azokat. Az áremelkedésben a listát Győr vezeti, ott tavaly már a harmadával drágábbak voltak az ingatlanok, mint 2008-ban. Budapesten a Belvárosban, a XIII. kerületben, a XI. és a VII. kerület egyes részein nőttek azóta 20 százalékkal az árak.

Az FHB Lakásárindex szakértői szerint a bérlés vagy vásárlás dilemmája során érdemes megfontolni, hogy egy ingatlanvásárlás legalább öt-tíz éves befektetési döntés, az egyetemi hallgatók azonban jó esetben öt év alatt végeznek a tanulmányaikkal. Sőt az alapképzés még rövidebb is lehet. Ha a hallgató ugyanabban a városban marad a munkaerőpiacon, akkor persze továbbra is szükség lehet a lakásra, ha mégsem, akkor pedig bérbe lehet adni.