Az M3-as felújítása alatt pedig – a kormány szándékának megfelelően - szolgáltatás vásárlás kertében szállítják majd autóbuszokkal az utasokat. Ennek kapcsán Tarlós erősen reméli, hogy produkálnak majd olyan szolgáltatót, amely magyar busszal fog szolgáltatni. „Picit csodálkozom a gyártón, ha van olyan, aki sorozatban gyárt magyar buszokat, akkor ez a gyártó, miért nem indult el a BKV tavaly őszi, nyílt tenderén?” – tette fel a kérdést a főpolgármester.
Az M3-as vonal infrastruktúrájának felújítását uniós forrásból fedeznék. Ennek kapcsán azonban felmerült annak a lehetősége, hogy a rekonstrukciót megtérülő beruházásként tartsák nyilván. Felmerült az a javaslat, hogy ne uniós forrásból, hanem a főváros EIB-hitelkeretének a megemelésével, állami és kormánygaranciával valósuljon meg a beruházás. „Ha ez így történik, a végsőkig ragaszkodni fogok ahhoz, hogy a 137,5 milliárdos uniós forráslehetőséget ne vegyék el a fővárostól, és azt más beruházások megvalósítására fordíthassuk – hangsúlyozta Tarlós.
Rövid távon kockázatos megszüntetni a Délit, mint fejpályaudvart – mondta Tarlós. A Kelenföldi pályaudvarnál ugyanis az M4-es metró építésekor 8 vágányt meg kellett szüntetni a P+R parkoló építése miatt, ezért ott rövidtávon nem lehet észszerű bővítést végrehajtani, ezért a Délinél meg kell maradnia a jelenlegi tízperonos vágánynak.
A fővárosi dugódíj kapcsán pedig két adottságról beszélt Tarlós. Az egyik a bevezetésről szóló 2006-os vállalás, ami az M4-es nyújtott uniós támogatás miatt szerepel a Brüsszellel kötött szerződésben. A másik adottság, hogy a parlament által hozott jogszabály konkrétan kizárja a dugódíj bevezetését, amíg a jogszabályt meg nem változtatják. Tarlós hangsúlyozta, hogy ő biztosan nem kezdeményezi e jogszabály megváltoztatását. Ha az állam kalkulál a dugódíjból származó bevételekkel a budapesti közösségi közlekedés finanszírozásánál, akkor megváltoztatja a jogszabályt, ellenkező esetben viszont több pénzt kell adnia a közösségi közlekedésre.
A Budapest Közút által készíttet műhelymunka szerint Budapesten évi 5000 forintba kerülő fővárosi matricát vezetnének be, ami minden, a közigazgatási határon belül közlekedő valamennyi gépkocsira vonatkozna, és évi 4,5 milliárd bevételt hozna. E mellett lenne egy belső zóna, ami Pesten a Margit híd-Szent István körút-Bajcsy-Zsilinszky út-Károly körút- Múzeum körút-Vámház körút és a Duna közötti területre vonatkozna, valamint Budán az Erzsébet hídtól a Lánchíd utca-Alagút utca-Attila utca-Csalogány utca-Bem rakpart és Margit híd között. De például a rakparti utak díjmentesek maradnának. Az Alagút utca, Lánchíd utca és a Lánchíd díjköteles lenne, az Erzsébet híd díjmentes lenne. A díjtétel hétszáz forint lenne zónahasználatonként, és évente 5,5 milliárd bevételt hozna. A zónán belül lakók és a törvény szerinti kivételek nem fizetnének, a családon belüli második autóra díjkedvezményt adnának. Jövő év végére valósíthatók meg a kapcsolódó fejlesztések, 750 millió és 1 milliárd közötti költséggel. A főpolgármester azt mondta, 2016 végére 3500-3600 férőhely lesz őrzött P+R parkolókban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.