A foci-Eb felhajtotta a boltok forgalmát

Továbbra is dinamikusan növekszik a magyar kiskereskedelmi szektor: júniusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok alapján egyaránt 5,7 százalékkal nőtt a boltok és az áruházak forgalma az előző év azonos időszakához képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Mivel valószínűleg kikopott az online kasszák bevezetésének fehérítő hatása, ezek az eredmények már jobban tükrözik a kiskereskedelem valódi teljesítményét.

Pedig júniusban egyedül az iparcikkek forgalma emelkedett, méghozzá 9,7 százalékkal. A májusi 6,8 százalék utáni jelentős bővülés nagyrészt valószínűleg a foci-Eb-nek köszönhető, amely megnövelte az elektronikai és egyéb tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet. Ezzel szemben az élelmiszerboltok forgalmának növekedési üteme 4,4 százalékról 3,4 százalékra lassult, vagyis a szurkolói kelléknek számító sör- és chipseladások sem segítettek a kereskedőknek. Még nagyobbat zuhant a májusi 9 százalékos növekedés után már csak 3,6 százalékos teljesítményt nyújtó üzemanyag-kereskedelem, ami a magas bázis és a júniusi áremelkedés következménye.

A kiskereskedelem folyamatosan jó teljesítménye arra enged következtetni, hogy a fogyasztási hajlandóság emelkedik, miután a lakosság rendelkezésre álló jövedelme is tartósan bővül – emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője, aki arra számít, hogy a második negyedéves GDP-növekedést elsősorban a fogyasztás húzta felfelé. Így jövő pénteken a KSH 2,3 százalékos év/éves GDP-növekedésről számolhat be az április és június közötti időszakra. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év során tartósan magas maradhat a forgalom dinamikája, amit ösztönöz a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás bővülése, így éves átlagban 5 százalék közeli kiskereskedelmi expanzióra számíthatunk a tavalyi – fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalék után.

Budapest magasan vezet

Az első negyedévre rendelkezésre álló regionális adatok szerint a kiskereskedelem bővülése óriási földrajzi különbségeket mutat: lényegében csak Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon nőtt a boltok forgalma, a többi régióban csökkent. A központi régióban jóval az országos átlag felett, 14,4 százalékkal bővült a forgalom az év első három hónapjában, ezen belül Budapest 18,1 százalékos növekedést ért el. A főváros dominanciáját jól mutatja, hogy a 2042 milliárd forintos első negyedéves forgalomnak csaknem negyedét, 568 milliárdot itt költöttek el a vásárlók. Nyugat-Dunántúl boltjai is csak egy százalékponttal haladták meg a 4,7 százalékos átlagot, a többi régió viszont ez alatt teljesített. A legnagyobb mértékben, 4,6 százalékkal Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon csökkent a kiskereskedelmi forgalom.