Betáraztak a bankok

Elérte célját Nagy Márton programja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének első számú kedvence, a 2014 áprilisában elindított önfinanszírozási program azt célozta, hogy az állampapírokat egyre nagyobb mértékben belföldiek vásárolják meg. A jegybank tanulmánykötete szerint a hazai hitelintézetek június végén 2400 milliárd forinttal nagyobb értékben birtokoltak állampapírt, mint két évvel korábban. Így 6500 milliárd fölé ugrott összállományuk, ami hozzávetőlegesen 2700 milliárddal haladta meg a külföldi befektetők által birtokolt pakettet. 2015 májusáig még az utóbbiak finanszírozták nagyobb mértékben az államot, akkortól húztak el az állampapírvásárlásra kényszerített hitelintézetek.

Alapvetően e trendfordulónak köszönhetően június végén a forintban denominált állampapíroknak már a 79 százaléka volt belföldi kezekben, azon belül 21 százalék a háztartásoknál. E részesedés 2016 első felének végén már megegyezett a külföldiekével. A teljes értékpapír-adósságon belül – azaz a devizában kibocsátott értékpapírokkal együtt – a belföldiek aránya már 2015 elejétől meghaladta a külföldét, az idei év közepére pedig mintegy 62 százalékra emelkedett, amelyből a hitelintézetek részesedése csaknem 28 százalékot tett ki.

Egészséges, hogy az állomány növekedése szinte teljes egészében a hosszú lejáratú, fix kamatozású, forintban denominált állampapírokhoz kötődik. Ennek köszönhetően ugyanis a magyar állam 2014. június és 2016. június között több mint 9,4 milliárd euró értékben forintból fizetett vissza devizaadósságot, így annak aránya az össztartozáson belül 50-ről 30 százalék alá csökkent, miközben mérséklődött a bruttó külső adósság. Ugyanezen okból a jegybank mérlege a 2014. március végi 12 507 milliárd forintról 2016. június végére 10 124 milliárdra zsugorodott.

Kiemelten az önfinanszírozási programmal támasztotta alá a brit Fitch Ratings idén májusban, miért emelte a magyar adósságosztályzatot a befektetői kategóriába – hangsúlyozta az MNB a tanulmánykötet összefoglalójában. Más kérdés, hogy az államadósság-finanszírozás belföldi arányának az emelkedése a másik két vezető hitelminősítőt, az amerikai Standard & Poor’s-t és a Moody’s-t nem hatotta meg. Egyelőre mindketten továbbra is bóvliban, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyták Magyarországot, miután ők más szempontokat – jelesül az államadósság-csökkentés fenntarthatóságát – is mérlegelnek.

Pedig meggyőző lehet, hogy a bankok állampapír-állományának 2400 milliárdnyi, két év alatti növekedése szinte teljes egészében a hosszú lejáratú, fix kamatozású, forintban denominált állampapírokhoz kötődik. Így azok már mintegy 90 százalékát teszik ki az összes hitelintézeti tulajdonú állampapírnak, melyek lejáratig hátralévő átlagos futamideje május végére elérte a 3,9 évet – ez 2013 végén még csak 2,8 év volt.

Középmezőnyben

Nem kiugró a hazai hitelintézetek állampapíron keresztüli finanszírozásának 79 százalékos aránya a teljes adósságon belül, az alapján Magyarország csak az európai uniós középmezőnybe tartozik – ismeri el a tanulmány. Ennél nagyobb részesedése nyolc tagországban is van a bankoknak az értékpapír-kibocsátásokból adódó államadósságból: Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Bulgáriában, Máltán, Írországban, Cipruson és Portugáliában.