Erre számíthat idén a mezőgazdaság

– Miért határoztak úgy, hogy saját prognózist készítenek az agrárszektorról?

– Jelenleg nincs kifejezetten az agrárvállalkozások visszajelzései alapján készült felmérés, ezért az Agrár Gazdasági Index hiánypótlónak számít. A Budapest Bank Business, a bank kis- és középvállalkozásokra fókuszáló üzletága az 1990-es évektől kezdve nagy hangsúlyt fektet az agrárcégek kiszolgálására, a felmérést azért készítettük, hogy a szektor cégeinek helyzetét, várakozásait, valamint az agráriummal és annak finanszírozásával kapcsolatos speciális jellemzőket és ezek időbeli változását, trendjeit még inkább nyomon követhessük.

– Az eredmény mennyire van összhangban a makroközgazdászok agrár-előrejelzésével?

– A gazdálkodók derűlátóbbak, mint a közgazdászok: a megkérdezettek 64 százaléka ugyanolyan értékesítési árakkal számol, mint az előző évben, közel ötödük alacsonyabb, 17 százalékuk pedig magasabb árakat vár idén. A jelenlegi ártendenciák azonban nem támasztják alá a szektor tavaszi, kedvező várakozásait, ugyanakkor nem kizárható egy év végi kedvező piaci fordulat sem. Amennyiben az év hátralevő része is a jelenlegi tendenciák mentén alakul, úgy 2016-ban jó termelési eredmények és viszonylag alacsony árak mellett átlagos évet fognak zárni a mezőgazdasági termelők.

– A pénzügyi szakember számára milyen kapaszkodót ad ez az eredmény?

– Jól látható, hogy megvan a beruházási szándék: a megkérdezett agrárvállalkozók fele ugyanolyan értékű beruházást tervez, mint tavaly, 23 százalékuk pedig jelentősebb fejlesztéssel számol. A beruházások finanszírozását többnyire uniós forrásokból és az államilag támogatott hitelkonstrukciókból valósítják meg, éppen ezért a vállalkozások jelenleg kivárásra rendezkedtek be, az EU-pályázatok kiírására, illetve a beadott pályázatok eredményére várnak.

A lassan lezáruló állattenyésztési és kertészeti korszerűsítésre kiírt felhívások, valamint az ősszel megnyíló gabonaszárítók és -tárolók létesítését célzó források jelentős lökést adhatnak az ágazat beruházásainak, ezen fejlesztések azonban minden bizonnyal 2017-ben valósulnak majd meg. Finanszírozói szempontból ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk a feldolgozóipart, amely kulcsszerepet játszik abban, hogy az ágazat összességében minél nagyobb kibocsátást és minél nagyobb hozzáadott értéket tudjon elérni. Az élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseihez pedig kiváló lehetőséget teremt a Budapest Bank fiókhálózatában is működő MFB Pontokon keresztül már most elérhető 0 százalékos hitel, valamint a későbbiekben várhatóan elérhető kedvezményes hitel- és vissza nem térítendő forrással kombinált hiteltermékek köre.

– Mivel magyarázható, hogy az index alapján a fiatalabb, kisebb területen gazdálkodó növénytermesztők a legoptimistábbak?

– A kisebb területen gazdálkodók optimizmusa mögött a megváltozott támogatáspolitika áll, ugyanis ebben a ciklusban már a kisüzemek és a nagyüzemek közötti 80-20 százalékos arány szerint oszlanak el a támogatások. A növénytermesztők pozitív várakozásai mögött egyrészt a kalászos gabonák kedvező terméseredményei, másrészt a kukoricatermesztők országos viszonylatban kedvező kilátásai állnak. Az állattartók hangulatát elsődlegesen a tartósan alacsony tej- és élősertés-árak határozzák meg.

– A felmérés eredményei alapján – változatlan beruházási szándék és kereslet, de jobb jövedelmezőség – milyen szektorra, termékekre, finanszírozási instrumentumokra fókuszálnak?

– Szerintünk az a jó megközelítés, ha minden egyes ügyletet külön-külön vizsgálunk meg, bármely ágazatról, területről legyen szó. Kétségkívül a növénytermesztés vitte a prímet az elmúlt években, és jelentős beruházásokat valósítottak meg a vállalkozások. Az egyes szektorok beruházásigénye, valamint a beruházások súlypontjait meghatározó támogatási struktúra ismeretében a következő időszakban a kertészeti és állattartó vállalkozások, valamint a feldolgozóágazatok beruházásai határozzák majd meg a fejlesztések irányát.

– A mezőgazdasági tevékenység, illetve beruházások finanszírozása 69, illetve 57 százalékban saját forrásból történik, előbbinél 6 százalék a banki finanszírozás aránya, utóbbinál (lízinggel együtt) 16 százalék. Milyen lehetőséget látnak a bankhitel arányának növelésére?

– Az említett 80-20 százalékos támogatási arány és a visszatérítendő uniós források irányába való elmozdulás miatt számottevő azon beruházások aránya, amelyeknél EU-s forrás bevonása nem lehetséges, így egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a pénzintézetek a kkv-k finanszírozásában.

– Az állami és uniós támogatások, kedvező állami hitelkonstrukciók árnyékában mivel tudja egy bank versenyképessé tenni az ajánlatát?

– A Budapest Bank ereje a szektor, az ügyfelek ismeretében rejlik, több évtizedes tapasztalatunkkal segítjük őket mindennapi döntéseikben, EU-s pályázataikban. Folyamatosan fejlesztjük termékeinket, hogy az új támogatási irányoknak megfelelően a vállalkozások beruházási igényeire is ideális megoldásokat kínáljunk. Ebben az évben még jobban fókuszálunk az integrációkra, és az őstermelők felé is nyitottunk. Új termékként bevezettük az eszközhitelt, szélesítettük a normatív támogatások előfinanszírozási lehetőségeit, és a faktoringnak is nagyon fontos szerepe lehet az agrárfinanszírozásban. Úgy vélem, hogy az éven belüli finanszírozás aránya idén nőhet, ezért személyre szabott szolgáltatásokat kell nyújtanunk az ügyfeleknek.

– Összesítésük szerint az előző öt évben negyedével nőtt az agrárvállalkozások hitelállománya. Mit céloztak meg 2016–2020 között?

– A Budapest Banknál az agráriumhoz kapcsolódó vállalkozások hitelállománya 2011 és 2015 között valóban mintegy 25 százalékkal nőtt. Az elmúlt néhány évben a kkv-hitelállományunk 29 százaléka köthető az agrárvállalkozásokhoz. Ez magasabb részesedés az ágazatban általánosságban tapasztalhatónál. Ezenkívül 2013 és 2015 között a Budapest Bank a növekedési hitelprogram keretén belül mintegy 150 milliárd forintot folyósított, amelynek csaknem 30 százaléka szintén az agrárszektorban landolt. Összességében azt gondolom, hogy az agrárium a teljes bankszektor számára is stratégiai fontosságú kitörési pontot jelent, és mi a jövőben is komoly potenciált látunk ezen vállalkozások finanszírozásában.