Le a vászontetővel!

Volt idő, amikor a vászontetős karosszéria nem a feltűnés, hanem a spórolás szinonimája volt, az alvázas autók korában egy komplett tetőnyi nyersanyagot lehetett megtakarítani, ha a vevő volt olyan szerencsés, hogy melegebb éghajlaton használta kedvencét. A kabriózás öröméhez még sincs szükség kánikulára, a nyitható tető népszerű az esős Nagy-Britanniában is, ahol enyhe a tél, így gyakran lehet alkalmat találni a retesz oldására. A második-harmadik autóként használt kategória különösen népszerű a veteránosok körében, akik duplán élhetik át az élményt, amelyet egy ritka és különleges vagy éppen filléres klasszikus nyújthat, csak szép idő, napolaj és jó társaság kell hozzá!

Jaguar E-Type (1961–1975)

Minden idők egyik legszebb formájaként vonult be a történelembe az angol autógyártás ikonja, a márka máig tartó legendájának alapköve. A Jaguar versenyautók technikai és eszmei utódja vérbeli élményautó, első szériájának hosszú orrába 265 lóerős, 3,8 literes, soros hathengeres motor került, a hatvanas években szokatlannak számító hét másodperc alatti gyorsulásához és 241 km/órás végsebességéhez 1,3 tonnás tömeg, fogasléces kormánymű, független felfüggesztés és négy tárcsafék tartozott. 1968-ig 38 419 darab készült a legértékesebb, korai példányokból. Külön elismerés az angol tervezők számára, hogy a Jaguar E-Type formavilágát még maga Enzo Ferrari is elismeréssel fogadta, bemutatásakor a valaha gyártott legszebb autónak nevezte.

Amphicar Model 770 (1961–1968)

Motorcsónakként használható kivitel ugyan Volkswagenből is készült, a háborúban használt Schwimmwagennél azonban jóval vidámabb darab a szintén német fejlesztésű Amphicar – még annak nyilvánvaló kudarca ellenére is. Hans Trippel tervezte a Quandtnál készült különlegességet, amely ellenállhatatlan bájával akkor is helyet bérelt magának a halhatatlanok között, ha a tervezett évi húszezer darab helyett összesen 3878 példány készült belőle. A Triumph Heraldból származó, hátulra beépített, 43 lóerős, 1,2 literes motorral a végsebessége szárazon 110 km/óra, vízen hét csomó volt, ezzel a leggyorsabb autó lett a vízben, és a leggyorsabb hajó az úton.

Alfa Romeo Spider (1966–1993)

A Duetto becenevű roadstert akár az olasz E-Type-nak is nevezhetjük, hiszen szoborszépségű formájával és vérpezsdítő hangulatával mindent tud, amiért akkoriban a vágyak kívánatos tárgya lehetett. Nemcsak Payer András énekelt róla, Dustin Hoffman is emlékezetesen autózott a Diploma előtt című filmjében egy első szériás Spiderrel. A Genfi Autószalonon bemutatott modellt 109 lóerős, 1,6 literes, dupla Weber-karburátoros motorral, ötfokozatú váltóval és tárcsafékkel szerelték fel, majd négy generáción és három évtizeden át nagyobb változtatások nélkül gyártották. Még az utolsó hátsókerék-hajtású Alfa címet is birtokolta egészen a 8C érkezéséig.

Chevrolet Camaro (1966-tól)

Az amerikai izomautók aranykorában dobta piacra a General Motors a Chevrolet történetének egyik legnépszerűbb típusát. A mára kultstátusba lépett sikerszéria előtt tiszteleg a jelenleg is futó, retrós generáció. Forgalmazásának kezdetén a Camaro B-oszlop nélküli kupé karosszériával vagy nyitható tetővel, többféle soros hathengeres és V8-as motorral, kézi és automatikus váltókombinációkkal volt kapható, akárcsak mai utódai. A bőség zavarával küszködő vásárlókat ráadásul izgalmas RS, SS és Z/28-as modellekkel ámították. 1969-ig a negyedmilliót is túllépte az első generáció példányszáma, gyártását többek között Svájcba is elvitték.

Opel Kadett Cabrio (1986–1993)

Torinóban, a Bertone műhelyében készült bérgyártásban a nyitható tetejű Kadett. A B-oszlopot helyettesítő bukókeret nemcsak borulás esetén vált be, ideális kapaszkodót jelentett a hajukat a szélben lobogtató lányoknak, akik cserébe lemondtak az életmentő alkatrész védelméről. A GSi-ként is elérhető népkabrió divatos stílusa ellenére is megfizethető, fenntartható volt. Opelként fődarabjainak javítása vagy pótlása ma sem ijesztő feladat.

Peugeot 205 Cabrio (1986–1994)

Eggyel kisebb kategóriában, hasonló recept szerint készült a francia nyári élményautó. Szintén Torinóban, a Peugeot-val jó kapcsolatot ápoló Pininfarina műhelyében tervezték és gyártották is a bombasikernek számító 205-ös vászontetős kivitelét. A nyolcvanas években megszokott módon ebből is készült sportváltozat, a mai napig nagyra értékelt GTi tudását CTi néven kapta meg. A következményektől az Opeléhez hasonló bukókeret óvta a bent ülőket.