Szárnyalt a magyar repülőterek forgalma

A budapesti repülőtér különösebben nem érezte meg az európai nagyvárosokban végrehajtott merényleteket, a törökországi üdülőhelyekre tartó gépek utasforgalma némileg mérséklődött, de a görög utak szárnyalnak – mondta a Világgazdaságnak Hardy Mihály, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető Budapest Airport (BA) kommunikációs vezetője. Az Európai Unióban idén nyáron általában a korábbinál lassabban nőtt a nem schengeni országokba tartó forgalom (Törökország, Tunézia, Egyiptom), miközben a schengeni, például az olaszországi, a spanyolországi nagyon erős. A budapesti nyár nagy változásai között volt, hogy elindult az Air Canada Rouge torontói járata, ezen elül a Wizz Air Várnába, az easyJet pedig Lyonba kezdett repülni. Az üdülési charterjáratoknál viszont folytatódott a visszaesés, részben az utazási szokások átalakulása miatt, részben azért, mert a charterek célpontjaira is rárepültek a diszkont-légitársaságok.

A múlt hónapban a budapesti reptéren 1,152 millió utas fordult meg – ez volt minden idők legjobb júliusa –, az első hét hónapban pedig több mint tíz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az utasforgalom. Ha az év hátralévő részében nem lesz valamilyen nagy nemzetközi krach, akkor a 2016-os utaslétszám simán túllépi a 11 milliót, és így újabb rekordévet tudhat maga mögött Ferihegy – mondta Hardy. Az utasforgalomnál is jobban nőtt idén a BA kereskedelmi forgalma, jelenleg telt ház van a légikikötő vendéglátó-, illetve kereskedelmi helyein.

A törökországi események hatással voltak a vidéki repülőterekre is. Debrecenből eredetileg heti három járatot indítottak volna a török nyaralóhelyekre, ezekből egy maradt – számolt be lapunknak Herdon István, a debreceni repteret működtető Xanga cégcsoport vezérigazgatója. Ezzel együtt erős charterszezont zárnak, a görög vagy a bolgár célpontokra közlekedő gépek tele vannak; ha a teljes szezonban minden járatot sikerült volna elindítani, akkor a charterutasok száma elérhette volna a 35 ezret, így 30 ezer körül lehet. Jól jött volna, ha az utazási irodák valamely más országba, például Spanyolországba vagy Máltára próbáltak volna meg utasokat vinni, Debrecen elbírna egy ilyen desztinációt – emelte ki Herdon, aki reméli, hogy jövő nyáron valamely cég bevállal egy ilyen célállomást. A Brexitnek nem volt hatása – mondta az igazgató –, a menetrend szerinti forgalomban Debrecenből jelenleg hat városba közlekednek gépek, telítetten, heti 21 járattal, köztük a legnépszerűbb London. A Wizz Air a téli menetrendben felfüggeszti a brüsszeli és malmői járatokat, de a debreceni reptéren idén így is várhatóan 260 ezer utas fordul majd meg, százezerrel több, mint tavaly. Az utasszám növekedése miatt jelentős befektetéseket kellett végrehajtani, például mintegy 80 milliót költöttek a munkatársak képzésére. A reptér vezetése keresi az új desztinációkat is, a tervek szerint 2020-ra 10-12 városba repülnek majd gépek Debrecenből.

A Hévíz város tulajdonában lévő, egykori sármelléki repülőtéren négy járat elindítása után felfüggesztették a törökországi kiutazó járatot – tájékoztatta lapunkat Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezetője, aki arra számít, hogy jövőre ismét indulnak majd gépek a török üdülőhelyekre. Az ezeken utazók száma a reptér teljes forgalmának 8-10 százalékát adja általában. Ezt a repülőteret főleg a gyógyszolgáltatást igénybe vevők használják, ezért itt főleg a tavasz és az ősz erős, és miként korábban, idén is nagyobb növekedésre számítanak a második félévben, mint az elsőben. A főként a német piacról érkező járatok mellett júniustól november közepéig újra közlekednek az orosz charterek is, így idén a tavalyinál valamivel több, mintegy 25 ezer utas fordulhat meg a Balaton közelében lévő reptéren.