Turizmus: Megelőzte a vidék Budapestet

Az első félévben a vidéki szállodásokra irigykedhettek a budapestiek, és nem fordítva. Január és június között a fővároson kívüli hotelekben a külföldi turisták 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el, a budapestiekben viszont csak 0,5 százalékos volt a növekedés – derült ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elemzéséből. Ez a trend azért is érdekes, mert az elmúlt években Budapestre koncentrálódott a külföldi turistaforgalom, vidéken legfeljebb stagnálni tudott évről évre: a turisztikai rekordévnek számító 2015-ben is csak a 2000-es szinten maradt a külföldiek száma. Még a Budapest utáni legjelentősebb turisztikai régiónak számító Balaton is sokat veszített nemzetközi vonzerejéből az elmúlt évtizedben: 2000-ben a szállodai vendégéjszakák 64,5 százaléka még külföldi volt a tó környékén, ám részarányuk 2015-re 33,6 százalékra csökkent.

Az első félévben tapasztalható trendforduló mögött – az MSZÉSZ elemzése szerint – az húzódik meg, hogy a szomszédos vagy közeli országokból – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Ukrajna – egyre többen látogatják vidéki gyógy- és üdülőhelyeinket. Ez részben ellensúlyozni tudja az olyan hagyományos beutazópiacok csökkenését vagy stagnálását, mint például Oroszország, Németország és Ausztria. Egyharmados a növekedés Ukrajna felől, dacára az orosz–ukrán konfliktus folytatódásának. Így a vidéki szállodákban az első félévben 9,8 százalékkal emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, nagyobb mértékben, mint a hagyományosan erős belföldi, amely 8,3 százalékkal bővült. A balatoni vendégéjszakák száma átlagon felül, 13,7 százalékkal nőtt, amelyben nagy szerepe volt a romániai, a szlovákiai és a cseh turisták forgalmának különösen erős növekedésének.

A vidéki szállodák malmára hajtotta a vizet az erősödő belföldi turistaforgalom is: az első félévben 8,5 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a hazai vendégek országszerte, vagyis a hazai kereslet több mint a duplájával növekedett, mint a külföldi. „A belföldi keresletet felfelé hajtja a lakosság növekvő vásárlóereje, valamint a terrorveszély szélesedése és növekedése is” – magyarázta a Világgazdaságnak Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke. Emellett a SZÉP-kártya is növeli a vidéki vendégforgalmat: a KSH szerint az első hat hónapban a SZÉP-kártya forgalma 7,6 százalékkal 6,6 milliárdra nőtt, ami a magyar hotelek 29 milliárdos belföldi forgalmának 23 százalékát tette ki az első félévben.

Több mint százezren hiányoznak

Ugyanakkor a javuló forgalom ellenére a hotelek túlnyomó többségének – főleg a fővárosi és vidéki, úgynevezett „full service” hotelek – jövedelemtermelő képessége gyenge, messze elmarad attól, hogy azok fenntartható módon tudjanak működni – hangsúlyozta Niklai Ákos. Ennek következménye, hogy általában nem tudják megtartani a munkaerőt – különösen a képzett, idegen nyelveket beszélő szakembereket –, de ma már a segédszemélyzetet sem. Becslések szerint az ágazat el tudna helyezni több mint százezer szakképzett munkavállalót is – hangsúlyozta a szervezet elnöke. A romló munkaerőhelyzet ma már nemcsak negatívan hat a vendéglátás és szállodaipar szolgáltatásainak színvonalára, hanem az ágazatban működő vállalkozások működőképességét is veszélyezteti. Emellett a hotelek nem képesek elvégezni a folyamatos fejlesztéseket, de számos esetben az állagmegóvásra sem tudnak eleget fordítani. Niklai szerint a versenyképesség javítása érdekében elengedhetetlen az adórendszer változtatása, különösen a szobakiadási áfa, valamint a bérekre rakódó járulékterhek csökkentése, illetve a szomszédos vagy más európai országokból érkező munkavállalók alkalmazásának elősegítése.