BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új célpontokat találtak a magyar húsnak

A távol-keleti export átveszi a kiesett orosz piac szerepét, és az alacsony felvásárlási árak is segítettek a feldolgozócégeknek. A vihar elmúltával azonban újra előkerülnek a régi problémák.

Új exportcélpontokat talált az uniós húsipar azt követően, hogy Moszkva tilalmak sorát vezette be az elmúlt két évben, válaszul az Ukrajna miatti EU-szankciókra. „Az orosz embargó kezdete óta eltelt időszakban az Európai Unió húsipari szereplői sikerrel találták meg az alternatív értékesítési lehetőségeket” – mondta el lapunknak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: elsősorban a távol-keleti országokba irányuló európai export ugrott meg. „Ezzel sikerült kiváltani az orosz piacokat, az Európai Unió harmadik országokba jutó sertéshúsexportja olyannyira megnőtt Ázsia irányába, hogy mára a kivitel mintegy háromnegyede a Távol-Kelethez köthető” – tette hozzá Éder Tamás. Az új célpontok között szerepel Kína, Japán, Vietnam és Dél-Korea is.

Mindez könnyebbséget jelent a magyar húságazatnak is, amely korábban közvetett okok miatt szenvedett az embargótól – a nyugati húsfelesleg ugyanis a hazai piacokon jelent meg nagy tömegben. A legnagyobb hazai húsipari szereplők szintén kivették a részüket az ázsiai felfutásból, és mára a korábbiaknál több árut szállítanak a Távol-Keletre. A közelmúltban több magyar húsipari cég kapott kínai exportengedélyt, a harmadik országba irányuló magyar tőkehúskivitel egyik legfontosabb célországa pedig ma már Japán. Az Ázsia felé forduló cégek között van a Pick, a Hungary-Meat, a Gyulahús Kft., valamint részben a Pápai Hús 1913 Kft. is.

Az EU nyugati tagállamai által sok esetben nyomott áron ideszállított árufelesleg mérséklődése, valamint az élénkülő ázsiai export mellett még egy tényező a hazai húscégek kezére játszott az elmúlt időszakban. Az orosz tilalom nyomán feleslegessé váló sertéstömeg miatt az élőállat felvásárlási ára nagyot zuhant az elmúlt egy-másfél évben, az idei év első három hónapjában pedig mélypontra került, alig érte el a kilónként 300 forintot. A katasztrofális árszint mellett a leghatékonyabb sertéstartók is veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. Ám ami rossz hír a hizlalóknak, az megkönnyebbülés volt a feldolgozóknak: az olcsó alapanyag a rossz állapotban lévő és az embargó miatt is szenvedő húsipar helyzetét érdemben tudta javítani.

Az ázsiai export élénkülésével és az uniós termelés normalizálódásával a közösség sertéspiaca is lassan rendeződik, az élőállatok felvásárlási ára pedig újra 400 forint felett van. Ez már nyereséget jelent a termelőknél, az uniós szinthez képest lemaradó hazai húsiparban viszont újra felszínre hozhatja a korábbi problémákat.

WTO: jogtalan az orosz embargó

Oroszország jogtalanul tiltotta ki az Európai Unióból származó sertéshúst – állapította meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Az oroszoknak hatvan napjuk van fellebbezni – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a kormány honlapján. Ha nem fellebbeznek, akkor Oroszország köteles eleget tenni a WTO-ajánlásnak. A szervezet szerint a sertéspestisre hivatkozó orosz intézkedés sérti az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodást, mert nem veszi figyelembe, hogy lehetőség van a kereskedelem folytatására egy ország betegségektől elismerten mentes területeiről még akkor is, ha a többi részének állategészségügyi státusa nem kedvező. Az EU moszkvai képviseletének adatai szerint a tilalom miatt az uniós kivitel mintegy 25 százaléka esett ki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.