Vasárnapi pótlék: a kicsik húzhatják a rövidebbet

A kiskereskedelmi cégek még mindig a sötétben tapogatóznak azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat hogyan kívánja szabályozni a vasárnapi nyitvatartást. Az újra és újra fellángoló politikai nyilatkozatháborúk és a különféle lobbiküzdelmek csak fokozzák a homályt, amelyből egyelőre csak annyi világlik ki, hogy a kabinet több forgatókönyvön is dolgozik. Ahogy azt korábban a Világgazdaság is megírta, két szcenárió biztosan felmerült: az egyik verzió szerint a pluszjuttatás egységesen legyen több mint 100 százalék, a másik szerint sávosan változzon annak mértéke, például délig maradjon a jelenlegi 50, utána emelkedjen 200 százalékra, később pedig akár még magasabbra is.

„Az eddig felmerült különböző javaslatok kivétel nélkül jelentős költségnövekedést jelentenének” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a vasárnapi pótlék emelése 100 százalékra, akár sávos rendben, több tízmilliárd forint többletkiadást okozhat a kiskereskedelem vasárnap nyitva tartó üzleteiben. A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel (jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező). Bármilyen szigorításnak a magyar tulajdonú kisboltok látnák kárát, hiszen ők eleve jóval alacsonyabb fizetéseket tudnak kitermelni, mint a nagyobb cégek.

Az OKSZ becslése szerint a 140 ezer hazai üzletből mintegy 40 ezer tart nyitva vasárnap, ennek háromnegyede kis magyar cég. Eleve feszültség forrása, hogy az egyes szakterületek között is óriásiak a bérkülönbségek: az iparcikkeket árusító boltok sokkal jobban fizetnek, míg a meglehetősen árérzékeny élelmiszer-kereskedelem a sor végén kullog. Így lesznek olyan boltok, amelyek elbírják a nagyobb terhet, továbbá olyanok is, akik nem. Az esetleges szigorítások pénzügyi terhétől függően több ezer kisbolt is lehúzhatja a redőnyt vasárnap, szélsőséges esetben ennél is jóval többen – hangsúlyozta Vámos.

Ugyankkor a vasárnapi munkavégzés és bérezés szabályozása jelenleg a kisebbik probléma az ágazatban, ennél jóval égetőbb a munkaerőhiány. Ennek legfőbb oka a munkavállalók elvándorlása, hiszen a hazai cégek nem tudnak versenyezni a magyar bérek többszörörését kitevő nyugat-európai fizetésekkel, de még a szlovákiai javadalmazással sem. Vámos György szerint ebben a problémában a döntő elem az alapbér, nem pedig a vasárnapi munkavégzés, hiszen a kiskereskedelem egészét nézve nem is dolgozik mindenki vasárnap (a 190 ezer bolti dolgozóból körülbelül 80 ezer lehet érintett).

A KSH adatai szerint négy év alatt megduplázódott a betöltetlen állások száma a kereskedelemben: 2012-ben 1496 üres állás volt, ez a szám az idén 3819-re nőtt (miközben a hiány a valóságban ennél jóval nagyobb lehet, mivel nem minden cég jelenti be, hogy betöltetlen állása van). Közben pedig jelentősen csökkent a boltok száma a kiskereskedelemben, öt év alatt mintegy 11 ezerrel lett kevesebb üzlet hazánkban – hívta fel a figyelmet a Blokkk.com szakportál. A nyomasztó munkaerőhiányt bizonyítja, hogy a nemzetközi áruházláncok a béreket folyamatosan felsrófoló versengése és az ágazat átlagos bérszintjének emelkedése ellenére a bolti kiskereskedelem alkalmazottainak létszáma 2016-ban a januárihoz képest semmit sem nőtt az első fél év során: júniusban 192 ezer fő dolgozott (a négy főnél többet foglalkoztató áruházakban), ezen belül a fizikai dolgozók 140 ezer fős és a részmunkaidősök 42 ezer fős tábora sem gyarapodott.

A jelenlegi súlyos munkaerőhiányos helyzetben óvatosan kell bánni minden szabályozással – érvelt Vámos. A meglévő durva bérkülönbségeket ugyanakkor rövid idő alatt nem képesek áthidalni a magyar cégek, legfeljebb öt-tíz éves távlatban, amihez a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által nemrég megígért járulékcsökkentés mellett különféle foglalkoztatásösztönző programra is szükség lesz.