Évekbe telhet az autók árkülönbségének ellensúlyozása

Magyarországon 246 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett elektromos hajtású autók száma az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest. A robusztus növekmény azonban szinte észrevehetetlen, ha azt nézzük, hogy ez 97 zöld rendszámú kocsit jelent. A régióban azonban nem kell szégyenkeznünk, hiszen például Bulgária egyetlen villanyautóval se gyarapodott ez idő alatt, a tágabb kelet-közép-európai térségben így is listavezetők vagyunk a gyártói szövetség, az ACEA adatai szerint.

Norvégiában a vizsgált időszakban 11 ezer ilyen autót vettek meg, ez a 28 tagú EU összesített adatának a harmada. Ott az állam az áfa, a gépkocsiadó, a komp- és útdíjak, a parkolási költségek elengedésével és a buszsáv használatának engedélyezésével segíti a villanyautók elterjedését; már jobban megéri egy elektromos Nissan Leafet venni, mint egy benzines Volkswagen Golfot. Norvégiában a következő évtized közepétől csak árammal működő új autókat lehet forgalomba helyezni. Franciaországban még nincs hasonló terv, de így is 12 ezerrel nőtt az uniós listavezető villanyautó-flottája. Európa legnagyobb piacán, Németországban a hazai gyártók kínálata még szűkös, erre vezethető vissza az alig 4,4 ezres darabszám, aminél még a britek is többet adtak el. 

Az összes alternatív hajtású járműből 302 ezret helyeztek üzembe az EU-ban, ez 3,5 százalékos előrelépés. A hibrid kisáruszállítóknak is köszönhetően itt egyértelmű az olasz fölény, 105 ezres darabszámukkal toronymagasan verik a mezőnyt, noha náluk az állami támogatás csak a regisztráció utáni öt évre szóló adómentességet jelenti. A magyar 867 darabos alternatív növekmény jelképes, a lengyelek és a csehek nagyságrenddel előznek meg minket.

Amúgy az egész EU-ban mostohagyermekek az elektromos autók, az utánuk járó kedvezmények csak hosszú évek alatt hozzák vissza az árkülönbséget. Magyarországon a kormány és az önkormányzatok is segítik az elterjedésüket, így például egyes városokban ingyen lehet parkolni velük, használhatják a buszsávot, ingyen tölthetik őket, adókedvezményt kapnak. A kormány nemrég 1,25 milliárd forintos keretre írt ki pályázatot az 15 ezer fősnél nagyobb települések számára, nagyjából ezer töltőállomás kiépítésére (azt nem tudni, hogy az üzemeltetők mennyit kérhetnek majd el egy „tankolásért”). Ha az infrastruktúra fejlődik is, a villanyautók árban még nem igazán lesznek versenyképesek. A tisztán elektromos meghajtású kocsik átlag 35-40 százalékkal drágábbak, mint belső égésű motorral felszerelt társaik. Két modelltől várható áttörés: egyik a jövő év végére ígért, tízmillió forint körüli áron kínált Tesla Model 3, a másik a Chevrolet Bolt ugyanennyiért, ennek most kezdték meg a sorozatgyártását, és a karácsonyi szezon meglepetése lehet. A Detroit Free Press szerint a Boltot 380 kilométerre hitelesítették, azaz egy töltéssel csaknem kétszer olyan messzire jut el, mint a VW és a Ford hasonló modelljei. A GM a Boltot Európában is forgalmazni fogja Opel Ampera néven.

Halálhírét keltik a dízelnek

Cselekvésre szólítja fel az autóipart, a kormányokat és magát az EU-t Elzbieta Bienkowska iparért és a belső piacokért felelős uniós biztos az elektromos járművek elterjesztése érdekében. A Volkswagen dízelbotránya rávilágított arra, hogy hiába költenek gigantikus összegeket a dízelmotorok fejlesztésére, nem érnek el látványos eredményt a károsanyag-kibocsátás terén. Jelenleg a dízeles autók részaránya 50 százalék az EU-n belül, de visszaszorításuk megkezdődött, becslések szerint 2030-ra már az autók alig 9 százaléka lesz ilyen. A dízelbotrány arra jó volt – mondta Bienkowska a Politicónak –, hogy a villanyautók és a zéró kibocsátású járművek felé terelje a figyelmet, de most már a fejlesztési pénzeket is ebbe az irányba kell átcsatornázni, hogy a két hátráltató tényező – a magas ár és a rövid hatótávolság – mielőbb eltűnjön.