Megtört a lendület

A vártnál lassabb ütemben, alig 2,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A naptárhatástól megtisztított index 3,8 százalékos bővülést mutat az előző év azonos időszakához képest, de ez még így is elmarad a korábbi hónapok 5 százalék feletti (májusban a 7 százalékot közelítő) növekedési ütemétől.

A bővülés tempója az üzemanyag-kereskedelem lendületvesztése miatt lett igazán visszafogott: a hajtóanyagból júliusban – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,5 százalékkal többet adtak el az egy évvel korábbinál, míg nem egy hónap volt az idén, amikor ezen a területen 9 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A visszaesés a hatodik hónapban is látható volt, ám akkor ezt kompenzálta az élelmiszer-kiskereskedelem viszonylag gyors növekedése. Júniusban 3,4 százalékkal emelkedett az élelmiszer-forgalom, míg júliusban csak 1,5 százalékot mértek a statisztikusok. Ráadásul a nem élelmiszer-kiskereskedelem korábbi lendülete is megtörni látszik: az áprilisi 11,3 és a júniusi 9,7 százalékos ütem után kifejezetten alacsonynak tűnik a 6,4 százalékos ütem.

A Blokkk.com szakportál elemzése szerint az előzetes adatokból az látszik, hogy az év hátralévő időszakában is várhatók hullámhegyek és hullámvölgyek a bolti, áruházi költekezésben, és a forgalom alakulása nem feltétlenül követi a reálkeresetek gyors emelkedését. A szakportál felhívta a figyelmet, hogy a korábbi adatok szerint a kiskereskedelem növekedésének motorját a ruházati vásárlások és a tartós cikkek (bútor, nagy értékű műszaki áruk) értékesítésének bővülése képezte. A féléves adatok szerint a ruhavásárlások 13 százalékkal növekedtek (az elmúlt két évben, 2014–15-ben is jelentős, 12-14 százalékos volt a bővülés üteme), míg a tartós cikkeknél 8 százalék feletti volt az emelkedés. Utóbbi esetében nem csekély szerepe volt a foci-Eb előtti televízióvásárlási láznak, és lökést adtak a piacnak az uniós támogatású energetikai korszerűsítési programok, vagyis a hűtő- és mosógép-csereakciók.

Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy minden szegmensben növekedett az ágazat, amely már több mint három éve folyamatosan bővül. A január–júliusi teljes időszak 4,9 százalékos emelkedésében szerinte a 2010 óta folyamatosan növekvő foglalkoztatottságnak, a mérsékelt inflációnak és a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének van szerepe.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a reálbérek és a foglalkoztatottság kétségtelen növekedése miatt a kereskedelmi forgalom bővülése visszatérhet az előző hónapokban látott ütemhez. Szerinte a visszaesést az egy évvel ezelőtti bázis jelentős felfelé módosítása, részben pedig az okozhatta, hogy az előző évekhez képest többen nyaralhattak. Erre utalt egy korábbi elemzésében a Blokkk.com is azzal, hogy az első fél évben közel 50 százalékkal emelkedett a magyarok bevásárlóturizmusa, 50 milliárd forintot költöttek el a határokon túl az első fél évben. Ezt a portál leginkább a magas honi áfának tudja be, megemlítve, hogy a választék növelése is fontos: ez magyarázhatja, hogy a bevásárlóturizmusban Ausztria az első számú úti cél (közel 40 százaléka a határon túli költésnek itt jelenik meg).

Suppan Gergely mindazonáltal úgy véli, az idén éves átlagban 5 százalék körüli lehet a kiskereskedelmi forgalom bővülése a tavalyi – fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. Az elemző azonban hangsúlyozza, hogy miután az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás, a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja. Ezenkívül a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja a bővülést.

Vásárlási láz tört ki Romániában

Jelentősen szórtak a régióban a kiskereskedelmi forgalmi adatok: júliusban Szlovákiában éves összevetésben 0,6 százalékos visszaesést mértek, negatív adatra legutóbb tavaly áprilisban akadt példa. A szlovákok a műszaki cikkek vásárlását hanyagolták el, az e téren regisztrált 18 százalékos forgalomcsökkenés húzta a mélybe az indexet, de a piacokon is 3 százalékkal kevesebbet költöttek júliusban. A dohány- és italboltoknak viszont jól ment, eladásaik 9 százalékkal bővültek. Utóbbiak Romániában sem panaszkodhattak, 10,6 százalékos pluszt tettek hozzá tavaly júliusi teljesítményükhöz. A nem élelmiszert árusító kereskedelmi egységek (16,4 százalék) és a benzinkutak (14,4 százalék) nyomták meg a teljes havi forgalmat, amely végül 13,8 százalékos volt, szemben a júniusi 16,2 százalékkal. A cseheknél a járműeladások nélkül mért kiskereskedelmi forgalom 5,1 százalékkal bővült éves alapon, júniusban még 6,2 százalékos pluszról számoltak be a statisztikusok. Átlag feletti bevételt a nem élelmiszereket, illetve az üzemanyagot forgalmazó vállalkozások értek el. (8 és 6,2 százalék). K. B.