A vártnál lassabb ütemben, alig 2,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júliusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A naptárhatástól megtisztított index 3,8 százalékos bővülést mutat az előző év azonos időszakához képest, de ez még így is elmarad a korábbi hónapok 5 százalék feletti (májusban a 7 százalékot közelítő) növekedési ütemétől.
A bővülés tempója az üzemanyag-kereskedelem lendületvesztése miatt lett igazán visszafogott: a hajtóanyagból júliusban – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,5 százalékkal többet adtak el az egy évvel korábbinál, míg nem egy hónap volt az idén, amikor ezen a területen 9 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A visszaesés a hatodik hónapban is látható volt, ám akkor ezt kompenzálta az élelmiszer-kiskereskedelem viszonylag gyors növekedése. Júniusban 3,4 százalékkal emelkedett az élelmiszer-forgalom, míg júliusban csak 1,5 százalékot mértek a statisztikusok. Ráadásul a nem élelmiszer-kiskereskedelem korábbi lendülete is megtörni látszik: az áprilisi 11,3 és a júniusi 9,7 százalékos ütem után kifejezetten alacsonynak tűnik a 6,4 százalékos ütem.
A Blokkk.com szakportál elemzése szerint az előzetes adatokból az látszik, hogy az év hátralévő időszakában is várhatók hullámhegyek és hullámvölgyek a bolti, áruházi költekezésben, és a forgalom alakulása nem feltétlenül követi a reálkeresetek gyors emelkedését. A szakportál felhívta a figyelmet, hogy a korábbi adatok szerint a kiskereskedelem növekedésének motorját a ruházati vásárlások és a tartós cikkek (bútor, nagy értékű műszaki áruk) értékesítésének bővülése képezte. A féléves adatok szerint a ruhavásárlások 13 százalékkal növekedtek (az elmúlt két évben, 2014–15-ben is jelentős, 12-14 százalékos volt a bővülés üteme), míg a tartós cikkeknél 8 százalék feletti volt az emelkedés. Utóbbi esetében nem csekély szerepe volt a foci-Eb előtti televízióvásárlási láznak, és lökést adtak a piacnak az uniós támogatású energetikai korszerűsítési programok, vagyis a hűtő- és mosógép-csereakciók.
Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy minden szegmensben növekedett az ágazat, amely már több mint három éve folyamatosan bővül. A január–júliusi teljes időszak 4,9 százalékos emelkedésében szerinte a 2010 óta folyamatosan növekvő foglalkoztatottságnak, a mérsékelt inflációnak és a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésének van szerepe.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a reálbérek és a foglalkoztatottság kétségtelen növekedése miatt a kereskedelmi forgalom bővülése visszatérhet az előző hónapokban látott ütemhez. Szerinte a visszaesést az egy évvel ezelőtti bázis jelentős felfelé módosítása, részben pedig az okozhatta, hogy az előző évekhez képest többen nyaralhattak. Erre utalt egy korábbi elemzésében a Blokkk.com is azzal, hogy az első fél évben közel 50 százalékkal emelkedett a magyarok bevásárlóturizmusa, 50 milliárd forintot költöttek el a határokon túl az első fél évben. Ezt a portál leginkább a magas honi áfának tudja be, megemlítve, hogy a választék növelése is fontos: ez magyarázhatja, hogy a bevásárlóturizmusban Ausztria az első számú úti cél (közel 40 százaléka a határon túli költésnek itt jelenik meg).
Suppan Gergely mindazonáltal úgy véli, az idén éves átlagban 5 százalék körüli lehet a kiskereskedelmi forgalom bővülése a tavalyi – fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. Az elemző azonban hangsúlyozza, hogy miután az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás, a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja. Ezenkívül a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja a bővülést.
Vásárlási láz tört ki Romániában
Jelentősen szórtak a régióban a kiskereskedelmi forgalmi adatok: júliusban Szlovákiában éves összevetésben 0,6 százalékos visszaesést mértek, negatív adatra legutóbb tavaly áprilisban akadt példa. A szlovákok a műszaki cikkek vásárlását hanyagolták el, az e téren regisztrált 18 százalékos forgalomcsökkenés húzta a mélybe az indexet, de a piacokon is 3 százalékkal kevesebbet költöttek júliusban. A dohány- és italboltoknak viszont jól ment, eladásaik 9 százalékkal bővültek. Utóbbiak Romániában sem panaszkodhattak, 10,6 százalékos pluszt tettek hozzá tavaly júliusi teljesítményükhöz. A nem élelmiszert árusító kereskedelmi egységek (16,4 százalék) és a benzinkutak (14,4 százalék) nyomták meg a teljes havi forgalmat, amely végül 13,8 százalékos volt, szemben a júniusi 16,2 százalékkal. A cseheknél a járműeladások nélkül mért kiskereskedelmi forgalom 5,1 százalékkal bővült éves alapon, júniusban még 6,2 százalékos pluszról számoltak be a statisztikusok. Átlag feletti bevételt a nem élelmiszereket, illetve az üzemanyagot forgalmazó vállalkozások értek el. (8 és 6,2 százalék). K. B.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.