Üzlet nélkül a MARK

Folyamatban vannak a tárgyalások a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-vel – közölték szűkszavúan a Világgazdasággal a Raiffeisen Banknál. Annak kapcsán, hogy immár több mint három hónap eltelt azóta, hogy a problémás banki kereskedelmi ingatlanhitelek vételére létrehozott MARK közzétette, huszonhárom pénzügyi intézmény regisztrált nála. Köztük – ahogy a követeléskezelő hangsúlyozta – a legnagyobb effajta portfólióval rendelkező bankok mindegyike.

A nyolc nagybank fele azonban nem regisztrált. A Budapest Bank azért, mert a portfóliójában nincs felajánlható követelés, a K&H-nál pedig nagyon korlátozott a nem teljesítő kereskedelmi hitelek portfóliója. Az UniCredit azzal magyarázta lapunknak távolmaradását, hogy nem teljesítő hiteleinek aránya fennállása 25 évében jóval a piaci átlag alatt mozgott, 2015 végén 9 százalékot ért el, miközben a piac egésze 13-14 százaléknál járhatott. „Ahogy az eredményekből is látszik, a portfóliótisztításhoz szükséges intézkedéseket bankunk már évekkel ezelőtt elkezdte, így arra számítunk, hogy az általunk megtett lépések hatására az év végére a teljes vállalati portfóliót megtisztítjuk” – tették hozzá. Az MKB Bank meg eleve nem is regisztrálhatott, mivel szanálás alatt áll, emiatt toxikus eszközeit az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-nek adta el.

Ám a regisztrált nagybankok sem jutottak még a tárgyalásnál tovább. Illetve ez az OTP Banknál csak vélelmezhető, hiszen a Világgazdaság érdeklődését a legnagyobb hazai pénzintézet azzal hárította el, hogy „az ilyen típusú kérdések üzleti titkot képeznek, ezért nem tudunk a konkrét ügyben válaszokat adni”.

Mindenesetre a MARK honlapján szereplő pályázati felhívások kizárólag az MKB egykori ingatlanjaira vonatkoznak, amelyeket a június végén privatizált pénzintézet a Resideal Ingatlanforgalmazási, Befektetési és Gazdasági Tanácsadó Zrt.-be tett ki, majd e céget eladta az MSZVK-nak. Igaz, az ezekkel kapcsolatos információk sem naprakészek. Hiszen annak dacára, hogy a pályázati határidők már szeptember közepén lejártak, lapzártánkkor a honlap még mindig a két héttel korábbi állapotot tükrözte.

Ha viszont valóban nem született még üzlet, akkor ez azt jelenti, hogy a bankoknak már háromnegyed évük sem maradt arra, hogy megállapodjanak a MARK-kal. Erre ugyanis az Európai Bizottság (EB) a június 21-én zárult regisztrációt követően maximum 12 hónapot engedélyezett. A nagybankok eddigi megnyilatkozásaiból, ténykedéséből, illetve a Világgazdaságnak adott válaszaiból pedig arra lehet következtetni, hogy a már regisztráltak sem elsősorban a MARK-on keresztül szeretnék megtisztítani portfóliójukat, inkább önmaguk próbálkoznak rossz követeléseik értékesítésével, hátha sikerül azokat többért eladniuk, mint amennyiért azokat a MARK megvenné. Irányadó lehet, hogy a regisztrált állomány bruttó értéke 300 milliárd forint, ugyanakkor a bankok által már elszámolt értékvesztés, valamint az EB által megállapított árplafon miatt azokért a MARK nem fizethet többet 125 milliárdnál.

Kincstári optimizmus

A Magyar Nemzeti Bank azt várja, hogy amennyiben valamennyi bank minden esetben elfogadja a MARK vételi ajánlatát, akkor a vállalati nem teljesítő hitelek aránya 10 százalék közelébe, azon belül is a 90 napon túli késedelmeseké 5 százalék közelébe csökkenhet 2017 végére. Valamivel pesszimistább a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, mely szerint a ráta 2016 végére 12 százalék körüli szintre csökken a tavalyi év végi 13,1-ről.