A Munka Törvénykönyvének módosítása új kötelezettségeket ró azokra a hazai munkáltatókra, akik egy külföldi cégtől kiküldött munkavállalót foglalkoztatnak. Mind a magyar foglalkoztatóra, mind pedig a külföldi munkáltatóra vonatkozó új szabályok jelentős adminisztratív terhet jelentenek a cégek számára, a rendelkezések teljesítésének elmulasztása pedig komoly bírsággal járhat – közölte a Baker&McKenzie ügyvédi iroda. Az uniós irányelvek szerinti módosítás célja, hogy új és erősebb eszközöket biztosítson az EU-n belül mozgó munkavállalók javadalmazásával és munkafeltételeivel kapcsolatos tisztességtelen gyakorlatok megelőzésére, illetve azok ellenőrzésére és szankcionálására. A belföldi fogadó cég például köteles a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően írásban tájékoztatni a munkavállalót kiküldő külföldi munkáltatót a magyar Munka Törvénykönyve szerint a kiküldöttekre vonatkozó alapfeltételekről. E tájékoztatási kötelezettségét elmulasztó belföldi cég készfizető kezesként felel, ha a külföldi munkáltató nem tartja be a minimum munkakövetelményeket és a munkavállalónak ezzel kapcsolatosan követelése keletkezik, de a hatóság akár munkaügyi bírságot is kiszabhat a fogadó magyar cégre.
Az új szabályok értelmében emellett a külföldi munkáltatót is terhelik kötelezettségek. A munkavállalót Magyarországra kiküldő vállalkozás köteles például a szolgáltatásnyújtást legkésőbb annak megkezdésekor bejelenteni és adatot szolgáltatni a munkaügyi felügyelőségnek a külföldi cégről a kiküldött munkavállaló által végzendő tevékenységről, valamint a magyarországi munkavégzés legfőbb feltételeiről. A hatálybalépéskor már Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók esetében az adatszolgáltatást 2016. augusztus 31-ig kellett megtenni, a hatálybalépést követően Magyarországra érkezett munkavállalók tekintetében pedig már a hatálybalépéskor fennáll ez a kötelezettség. A mulasztó külföldi céggel szemben a hatóság munkaügyi bírságot szabhat ki.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya idén nyártól kiterjed azon külföldi vállalatokra is, amelyek határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót küldenek Magyarországra – vagyis a magyar hatóságok a külföldi munkáltatót is sújthatják bírsággal. A külföldi munkáltatók esetében elsősorban az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban honos és magyar vállalatokhoz munkavállalót kiküldő cégekre terjed ki az új szabályozás hatálya.
Amennyiben magyar cégek küldenek ki munkavállalókat más EGT-tagállamba, akkor a magyar cégekre is a fentiekhez hasonló adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek vonatkozhatnak, amennyiben az adott tagállam implementálta az alapelvet – ami akár szigorúbb szabályokat is jelenthet. Az új szabályok ezzel a kiküldő hazai cégeknek is komoly adminisztratív terhet jelenthetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.