Magyarország nem halad a korral

Magyarországon egyre kevesebb innovációt valósítanak meg a vállalatok, ami jelentősen rontja a gazdaság növekedési kilátásait. Az innovatív cégek aránya azért csökkenhet, mert nem bíznak a jövőben, így pedig még messzebb kerülünk majd a világ élvonalától. A Központi Statisztikai Hivatal két évig, 2012 és 2014 között tartó felmérése szerint a cégek negyede hajtott végre valamilyen típusú innovációt, miközben az európai adósságválság legsúlyosabb időszakában, 2010 után is 30 százalék feletti arányt mértek.

Az új vagy továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások bevezetése, korszerű technológiák alkalmazása, a szervezetben végrehajtott változtatások, továbbá a marketing területén alkalmazott megoldások mind az eredményesebb működést segítik elő, így hozzájárulnak a versenyképesség javításához és a hatékonyság növeléséhez. Ennek hiánya viszont visszahúzza a vállalatok fejlődését, pedig megérné az innováció, ugyanis ezeknek a vállalatoknak nagyon gyorsan nő az árbevételük.

A vizsgált időszakban a termék- vagy eljárásinnovációt folytató vállalkozások aránya emelkedett, az összességében mért csökkenés oka, hogy a megkérdezett vállalkozások kevesebb szervezeti vagy marketinginnovációs tevékenységet jelentettek – derül ki a hivatal jelentéséből. Sokan csak a termék- vagy az eljárásinnovációt tekintették innovációnak, a szervezetit vagy a marketinget nem.

A szervezetek méretei alapján nagy a szóródás: a 250 vagy annál több főt foglalkoztatóknál több 50 százalék, az 50 főnél kisebbek között alig több mint 20 százalék volt az innovatív vállalkozások részesedése. Az eltérések nemcsak a vállalkozás nagysága szerint jelentősek, hanem működés és terület szerint is. Kiemelkedően magas volt az újdonságot bevezető szervezetek részesedése a gyógyszeriparban és a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás területén.

A kisebb és a nagyobb vállalkozások körében egyaránt magas a saját maguk által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységek eredményeinek használati aránya. Ugyanakkor a legalább 250 főt foglalkoztatók több mint kétszer akkora hányada vásárolt K+F-tevékenységet, mint az 50 főnél kisebbek.

A termék- és eljárásinnovációt végző vállalkozások 43, ezek közül a kisvállalkozások 46, a nagyvállalatok 38 százalékos arányban kaptak valamilyen állami támogatást a fejlesztésükhöz. Lepsényi István, a gazdasági tárca államtitkára a Világgazdaságnak korábban azt mondta, hogy „a kkv-k jelentős hányadában nem azért nem fejlesztenek, mert nincs pénz, hanem mert úri huncutságnak tartják, és nincs szakemberük. Utóbbiak képzése az állam feladata, és az is, hogy értesse meg a kkv-kkal, miért kell fejleszteni”. Ezt látszik alátámasztani a felmérés is: azok közül, akik nem fejlesztettek, több mint 90 százalék azt mondta, nem volt szükség innovációra. Lepsényi hangsúlyozta: „Mintagyárakat fognak létrehozni, ahová a kkv-k illetékesei elmehetnek, és láthatják, hogy milyen modern technológiát alkalmazhatnak ők is, ami segíti az iparfejlesztést.”

A kutatók úgy látják: az innováció nélkül búcsút inthetünk annak, hogy javuljon a versenyképességünk. A Világgazdasági Fórum (WEF) friss jelentése szerint az innovációvezérelt gazdaságok teljesíthetnek a legjobban, Magyarország azonban nincs ebben a kategóriában. És egyelőre nem is lesz, hiszen a tavalyi 63. helyről idén a 69.-re estünk vissza. Az egyik problémánk az innovációs képességgel van. A WEF jelentése szerint a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, pedig a magyar kutatóintézetek, valamint technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van – igaz, a világ tudományos elitjétől mégis távol esik. A Kopint-Tárki elemzése alapján a vállalatok technológiai kapacitása elmarad a világszínvonalhoz képest, pedig ha saját fejlesztéssel nem is, de know-how- vagy licencvásárlással fel tudnának zárkózni a jelenlegi technológiai világszínvonalhoz.

Mindehhez fontos lenne az együttműködés is. A KSH elemzése szerint a termék- és eljárásinnovációs tevékenységet végző vállalkozások 38 százaléka működött együtt e tevékenységei során más vállalkozásokkal vagy szervezetekkel, ebben is úttörők a nagyvállalatok.

Hornyák József Termék- és eljárásinnovációra koncentrálnak a cégek, de a marketingre és a szervezetire nem Fotó: AFP -->